Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
-s Műhely =Acta Papensia xxi (2021) 1-2. szám fentebb említett szerzőkre nem hivatkozik, a páriakapitalizmus-elmélet hanáki olvasatához több ponton is igen hasonló eszmefuttatással áll elő. Mivel a mezőgazdasági, állami és céhes pályákról ki voltak tiltva, „[...] a szabadpiacon érvényesíthető vállalkozói készségek és erények a magyarországi zsidóság mintegy eredeti kollektív tulajdonságait képezték 71 Vagy talán még érthetőbben: „még ha nem is volt számottevő tőkéje, a többségében kereskedelemre szorított zsidóság rendkívüli szakkompetenciával bírt a tőke racionális kezelése, a hitelszerzés és -gyümölcsöztetés, általában a pénzkezelés és -befektetés terén, annyira, hogy a modern bankrendszer kialakulása előtti korszakban is már egy sor bankfunkciót látott el.”71 72 E képességeik kamatoztatásával — úgy tűnik — egynémely zsidó kereskedő mégis csak szert tett „számottevő tőkére”, nem is akármilyenre, ugyanis mozgótokét halmoztak fel, mivel az állam „a zsidóságot az 1850-es évekig megfosztotta az ingatlanszerzés, a föld- és a telekvásárlás jogától.”73 Mozgótőkével pedig tulajdonképpen Magyarországon csak ők rendelkeztek, így a modernizáció kezdetén fent említett üzleti erényeiket latba vetve komoly előnyre tettek szert például az iparban és a közlekedés fejlesztésében.74 KRITIKAI MEGJEGYZÉSEK Most, hogy megismerkedtünk a páriakapitalizmus-elméletének szövevényes keletkezéstörténetével, érdemes figyelmünket arra fordítani, vajon menynyire alkalmas a zsidó gazdasági sikerek magyarázatára. Véleményem szerint a páriakapitalizmus tézis több ponton vitatható. Először is, gondoljuk meg, mennyire állhatja meg a helyét a tétel Sombart- és Weber-féle verziója, amely szerint pusztán egy társadalmi csoport kívül71KARADY 1997. 90. - Gyám Gábor Karády e gondolatának (és tulajdonképpen a páriakapitalizmus-elmélet alapjának) cáfolatát abban a megállapításban látja, hogy a zsidóság gazdasági érvényesülésére - saját és mások kutatásai alapján - ott nyílt a legkedvezőbb esély, „ahol a zsidók korán és egyúttal tartósan megtelepedhettek: már jóval az emancipáció előtt megindulhattak ezáltal a betagozódás útján.” GYÁNI 2012.140-141. 72 KARADY 1997. 87-88. - Karády egy későbbi tanulmányában megjegyzi, hogy a zsidóság gazdasági pályára kényszerüléséből nem feltétlenül következik későbbi kapitalista modernizáció szerepe, akármennyire is sugallják ezt a Sombart művében leírt „antiszemita hiedelmek”. Ennek alátámasztására pedig Weberre hivatkozik, mondván, hogy a jeles német tudós sem a zsidók, hanem a protestánsok etikájában találta meg a kapitalizmus szellemét. KARADY 2005. 194. 73 KARADY 1997. 88. TMKARÁDY 1997: 88-89. 16 =-
