Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)

2021 / 1-2 szám

~ Forrásközlés s=Acta Papensia xxi (2021) 1-2. SZÁM

helyezve Rózsahegyre, de már olyan beteg és ideges voltam, hogy mentül gyorsabban iparkodtam Balassagyarmatról megszabadulni, a hol úgy éreztem magam, mint a leláncolt rab. Sajnos már útközben Rózsahegy felé kezdtem keservesen megbánni az áthelyeztetésemet. Habár szabad lettem, mégis rosszul éreztem magamat, az egész utazás alatt csak egy száraz zsemlét voltam képes elfogyasztani, undorodtam minden ételtől és midőn már közel voltam az új állomáshoz, hallom a mint az egyik utazó mondja a másiknak: „Ist das eine trostlose Gegend”.82

Csakugyan, olyan szegény kiéhezett tótokat sehol életemben nem láttam, a minőket ottan, Liptóban találtam. A vasútállomástól csak a közeli vasúti vendéglőbe vánszorogtam, ottan befeküdtem, az adótárnok, Buda hamarosan Burján doktort hozta hozzám, az alaposan megvizsgált s hamarosan kijelentette, hogy gyomorbajom van, s hogy ki vagyok merülve, de szervezeti bajom nincsen. Meg voltam nyugtatva s néhány napi pihenés után, bár csak tejen éltem, annyira magamhoz jöttem, hogy lakás után nézhettem. Megegyeztem volt Reiner főbiztossal, hogy Rózsahegyen az ő lakását én, Balassagyarmaton az enyémet ő foglalja el, csakhogy a lakását ő nem biztosította nekem, mert az illető háztulajdonos, igazi tót, tőlem háromszor annyi bért követelt, mint Reiner fizetett. Annyit én nem fizethettem, én híven megegyezésünkhöz 2 havibért kifizettem, ezt sem térítette meg ő. Sürgető leveleimre nem is válaszolt, megcsalt — a zsidó természetét a kollégájával szemben is kimutatta. Tehát kerestem máshelyen lakást, nem találtam. Buda jött aztán velem, együtt jártunk, síkos volt az út, egyik helyen hirtelen dombocskára mentünk, ő már fent volt, de én a közepén elcsúsztam s nehogy elessem, jobb kezemet a falhoz támasztottam, mégis elestem s a karomat oly erősen megrángattam, hogy elájultam. Kevés pihenés után, némileg magamhoz térve, a közel patikába vezetett Buda, a hol Duschnitz doktor megvizsgált s kijelentette „Kein Beinbruch, eine ...”.83

Innen engem Buda nem vissza a szállodába vezetett, hanem a Keller Jenő üres lakásába, akkor adótiszt, ki épen szabadságon volt, — kétszobás lakásában helyezett el. Cselédet is kaptam, a ki ápolt volna, a karom megdagadt, vérfoltok mutatkoztak, — Dr. Burján eljött minden nap kétszer is hozzám, jeges borogatást és masszírozást alkalmazott. Fájdalmas volt a kúra, de eredményes is. Eltartott több napig, ez alatt haza érkezett Keller s ő szívesen nyugodott bele, hogy az ő lakásába helyezkedtem s nem is engedett el. Elfértünk, sőt jobb volt

82 Magyarul: Ez egy vigasztalan vidék.

83 Magyarul: Nincs csonttörés,...- 167 -