Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
-= Műhely s-Acta Papensia XXI (2021) 1-2. SZÁM cikkben és egy angol nyelvű tanulmányban fejtette ki őket.60 Hanák alapvetően Magyarország XIX. századi modernizációjának mozgatórugóit kutatva jutott el a zsidók sajátos szerepének vizsgálatáig. Véleménye szerint a zsidó népesség száma a magyar főnemesség által erősen támogatott61 betelepülés következtében rohamosan nőtt a XVIII. század második felétől a XIX. század közepéig, keresztény alkalmazottak híján pedig (mivel ez tilalmas volt számukra)62 saját hitsorsosaikat alkalmazták, így egy zsidó felvásárlói láncolat jött létre a házalótól a nagykereskedőig, és ez egy országos, egymást kölcsönösen segítő-kiegészítő kereskedelmi hálózat országos piac kialakulásához vezetett.63 E hálózat segítségével a zsidók komoly szerepet kaptak a magyarországi modernizáció elősegítésében. De mi köze akkor Hanák gondolatmenetének a páriakapitalizmus elméletéhez? Bár a Jews and the Modernization of Commerce in Hungary, 1760-1848 című cikkének elején azt írja, hogy nem kíván beszállni a zsidóság gazdasági tehetségéről és intellektuális képességeiről szóló, többek között Weber és Sombart nevével fémjelzett vitába, kiindulópontja mégis megegyezik az említett elődökével.64 A zsidóság páriasorsa következtében olyan képességeket és hajlamokat sajátított el, és adott tovább generációról generációra, amelyek „szükségképpen főként a kereskedésben, a pénzügyietekben érvényesültek.”65 A két német tudós elbeszélésével szemben Magyarországon nem a városok gettóiban, hanem a városok körül, illetve az uradalmi központokban élték a feudális társadalomból kiközösítettek életét.66 Kirekesztettségük Hanáknál nem fizikai, hanem jogi/gazdasági kívülállásként jelent meg, ami a birtok- és a hivatalszerzés 60 BOLGÁR 2016. 25-26. 61 Hanák a főnemesi támogatás okát abban látja, hogy a magyar arisztokraták „tisztában voltak” a zsidók kiváló kereskedelmi képességeivel, és saját profitjuk növelésének lehetőségét látták befogadásukban. Másrészt azt is megemlíti, hogy a zsidóság térnyerésében nagy szerepet játszott, hogy a magyarországi nemesség hagyományos lenézte a gazdasági pályákat. HANÁK 1991. 18., HANÁK 1992. 26. 62 E tiltás megkerülésére, a zsidóknál szolgáló keresztény cselédek Somogy megyei összeírására lásd: SZILI 1994. 56. 63 HANÁK 1991. 19., HANÁK 1992. 28-33. - E zsidó kereskedelmi hálózat létezését vitatja KÖVÉR 2011. 90-91. 64 HANÁK 1992. 25. 63 HANÁK 1996. 5. 66 BOLGÁR 2016. 26. - Ez a - ha szabad így fogalmaznom - rurális fordulat, tehát hogy a városi, gettóban élő zsidó kereskedő helyett, a termények közelében tüsténkedő, vidéki zsidó kereskedő képét festi meg leírásában Hanák, nyilvánvalóan az elmélet magyar viszonyokhoz való igazításából fakad. Azonban ez nem előkép nélküli fejlemény Sombart és Weber gondolatainak hazai interpretációi között, hiszen már Szekfű Gyulánál is megtalálható. SZEKFŰ 1938.157-159. 14 H-
