Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
-3 Forrásközlés =Acta Papensia xxi (2021) 1-2. szám A főnököm kezdett aztán irodába járni, csakhogy nem dolgozott semmit, én sem, vártam az utasításait, melyek nemsokára be is következtek. Tehát az ő utasítása szerint intéztem el az ügydarabokat. De feltűnt a kiadóhivatalban, hogy egyetlen egy betűt sem látnak a főnökömtől. Később azonban megtudtam a kiadótól, hogy már dolgozik a főnököm. Kíváncsiságból megnéztem az illető ügy darabot, hát látom, hogy az én főnököm csak az én fogalmazványomat egyszerűen leírta. Sokáig nem titkolhatta ezt a manipulációt, bevallotta nekem, hogy azért írta le, mert az én fogalmazványom elhányt írással olvashatatlan lett volna, de későbben őszintébb lett, — megvallotta nekem, hogy a magyar nyelvet nyelvtanilag nem bírja s ettől kezdve én diktáltam neki a mondatokat, — sokszor az egyes betűket is. Senki sem volt kíváncsi, hogy a mi ügyosztályunkban ki hogyan dolgozik. Elvégeztünk mindent, hátralék nem volt — hát jó volt. Azonban nem tartott sokáig ez az állapot. Az egri pénzügyigazgatóság fel lett oszlatva és a kerületének egyik fele, Heves megye Budapesthez, a másik fele, Borsod pedig Kassához csatoltatott. Mely okból a pénzügyőrség összes okmányait kétfelé kellett szétválasztani és az illetékes hatósághoz elküldeni. Ezen teendőkkel én voltam megbízva, így ez alkalomból a magam okmányait mind magamhoz vettem, s ezek most is az én birtokomban vannak. Minden tisztviselője a volt pénzügyigazgatóságnak sietett az új állomására, csak a főnököm maradt Egerben, egyszerűen ottan felejtették, ő lett volna ottan a biztos, — de azt ő nem tudta, így a biztosi teendőket én végeztem mindaddig, míg a minisztérium egyik kiküldötte Egerbe nem érkezett és a volt főnökömet fel nem világosította, hogy Egerben ő a biztos. Csakhogy nem tetszett neki, idegen hatóság alatt szolgálni, mely okon ő nyomban a kassai kerületbe kért áthelyezést és visszakerült a régi állomáshelyére, Késmárkra. Alig, hogy elment Egerből, odajött a huszárőrmesterből lett új biztos: Klein volt a neve és zsidó a vallása. Resteltem zsidó alatt szolgálni, így én is hamar elkéredzkedtem a kassai kerületbe, mely kérésemre Rimaszombatba lettem áthelyezve. Itten Schrattenbach nevű német ember volt a biztos. A lakásomhoz tartozó legszebb szoba volt berendezve biztossági irodának. Magam az egyszobás lakásban szorongtam, itten született az első gyermekem, Aurélia. A biztos hamarosan áthelyeztetett a hazájába, mert a hatóság azon kérdésére : Tud-e már magyarul? hetykén azt felelte: „Nem tudok, nem is akarok tudni, mert ez a feltétel nem tartozott a biztosi kineveztetésemhez”. Hamarosan elbántak vele, erre én lettem a biztos helyettese. Új laktanyát béreltem ki —-3 148 3-
