Acta Papensia 2020. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 20. évfolyam (Pápa, 2020)

2020 / 1-2. szám

-= Újraolvasó =­Acta Papensia xx (2020) 1-2. szám mértföldre kévéstől haza hordja; ugyan egy egész sessió után való rétet szá­mára lekaszál, felgyüjti és haza hord. Contributiót fizet 752 florfenos] 93 den[arios] 6/8.154 Domesticába 292 florfenos] 57 denfarios]. Huszonötödik árva ecclésia Búcs. Esztergom vármegyében vagyon. Lelkek vágynak benne 774. Tolláltatott az exercitium 1715-ben, vármegye hatalmával, azután Levitát tartottak155, de azt 1753-ban a földes ur fogságra vitette, és az exercitiumot egészen tollálta.156 Esztergomi érsek jószága, paraszt helység. Instaltak az exercitiumért157 i°. anno 1756. 20. anno 1760. 30. anno 1770. A két fellyebb levő instántiák lettek ő felségének Bécsben, az utolsó pedig lett Párkánynál a Felséges Császárnak [benyújtva], de mindezeknek semmi hasz­nuk se lett. Ebben a Helvetica] Confession levők vágynak 752 Lelkek, Catholikusok 15, Lutheránusok 7. Járnak az istenitiszteletre részszerint Madarra, részszerint Radványra, részszerint Lábatlanra, a Dunán egy jó mértföldnyire. Megvagyon az elvett templom, de szintén roskadozó félben, nem csak en­nek renovátiójára, de újnak is újonnan való felépítésére egész erejek vagyon.158 Református mester nincs, a nótárius pápista, azért is a gyermekeket vidék helyeken nagy költséggel taníttatják. A mocsi plebánus mind temet, mind keresztel, esket. Temetésért vészen tiz esztendőn feljül 1 forintot, 10 esztendősön alól 50 dénárt. Helységbeli esketőtői 1 florfenum], vidékitől 2 flor[enos], és egyházkelőtől 50 dénárt. Helységbeli es­ketőtői 1 flor[enum], vidékitől 2 flor[enos]. A stólán kívül fizet készpénzt 30 florfenos], búzát 45 pozsonyi mérőt. Há­rom fertály földnek szántása, vetése, feltakaritása, lehordása, 5 szekér széna, 8 ölfa. Ilyen fizetése vagyon a mocsi plebánusnak a bucsiaktól, noha maga a ple­bánus csak legkisebb szolgálatot se tészen. '54 93 egész és 6/8 dénár. '55 Bél Mátyás 1736-ban készült, később javított-kiegészített megyeleírása szerint Búcs lakói magyarok, reformátusok, „egy iskolamester látja el az igehirdetés szolgálatát.” BÉL 2001.121. 156 Az utolsó ismert levita, Vörös Mihály 1732-ben szolgált Búcson, ekkor eltiltották. KÖB­­LÖS-KRÁNITZ 2009.135., 675. 157 folyamodtak vallásgyakorlatért (három alkalommal) 158 Búcs a türelmi rendelet után anyaegyházként újjászerveződött, a gyülekezet 1817-ben 1236 lelket számlált. Első lelkésze, Kazai János 1784-1803 között szolgált. MEZEI 2004.160., KÖBLÖS­­KRÁNITZ 2018.1.150. HH I69 3-

Next

/
Oldalképek
Tartalom