Acta Papensia 2020. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 20. évfolyam (Pápa, 2020)
2020 / 1-2. szám
megtetszik, hogy 1646-ban, sőt annak előtte is szabados exercitiuma volt.103 Mikor tollaltatott, megtetszik az instantiájából, t. i. 1753-ban végképen. Királyi parancsolatot soha nem látott, hanem a földes uraság, az Érsek104, vagy annak tisztjei egyetértőleg a vármegyével tollálták, kik is azt mondják, hogy ha eő Felsége megengedné is, de a Clerus soha megsem engedné a mocsiaknak a szabad exercitiumot, mint hogy papi jószág.105 Instáltak az exercitiumért ao. 1769 Bétsben, magok Instantiát adván a Felséges császár kezébe, de semmi haszon fejébe, most allattomban hallották, hogy vármegyéhöz érkezett felölök valami intimatum, de az suprimáltatott. Vágynak ezen árva ekklézsiában reformátusok 659, Pápista lakos csak egy házban vagyon, egy a Lutheránus, hanem két Páhóban106 két pápista [uradalmi] tiszt vagyon és ezeknek cselédei.107 Járnak istenitiszteletre Duna-Radvanyba108, mely fél óra gyalog embernek, de ott az oratoriom igen kicsin, azért is igen communió alkalmatosságával kénytelenittetnek hol Lábatlanra, hol Neszmelyre109, a Dunán által sok veszélyek között menni és jőni. Sem az elvett templom, sem azután való hajlék nincs meg, de mind erejek, mind kedvek volna újnak felállítására. Az elvett templom elsőben volt Páhol110, annak utánna fordították a Pápisták templomnak.111 A parochia ott volt, a hol most a Pápista mester lakik.-s Újraolvasó =Acta Papensia xx (2020) 1-2. szám 103 A XVII. századból csak Kiskomáromi István lelkész nevét ismerjük (1654). Utoljára Vámosmikolai János levita szolgált a településen (1737). KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 224-225. 104 T. i. az esztergomi érsek. 105 A párkányi járáshoz tartozó Mocs (Dunamocs) református közössége a türelmi rendelet után visszakapta vallásgyakorlatát, Szilágyi János volt az első lelkésze (1783-1805). A templom tervrajzát König Simon komáromi építőmester 1782. október 20-án készítette el, költségvetése szerint 401 forint 30 krajcárba kerül majd a felépítése. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2018. I. 294.; KLÁDEK 2018. 36., König tervrajza: uo. 318. 106 páhó: deszkából épített pajta, magtár, csűr; itt: faház. >°7 Bél Mátyás 1736-ban készült, később javított-kiegészített megyeleírásában is tisztán református helység. BÉL 2001.121-122. 108 Dunaradvány vallásgyakorlatát Mária Terézia 1763-ban megerősítette. Az összeírás idején (1771-1780 között) Nagy Márton volt a prédikátora. HUDI et al. 2002. 241., KÖBLÖS-KRÁNITZ 2018.1.181. 109 Neszmélyre 110 magtár 111 Mocs a türelmi rendelet után anyaegyházzá vált, első lelkésze 1783-1805 között Szilágyi János volt. 1817-ben a gyülekezet 870 lelket számlált. MEZEI 2004. 161., KÖBLÖS-KRÁNITZ 2018.1. 294.-* 158 ^
