Acta Papensia 2020. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 20. évfolyam (Pápa, 2020)

2020 / 3-4. szám

-= Újraolvasó s-Acta Papensia XX (2020) 3-4. SZÁM

melyben az egészségügyi intézmények és „személyzetük” is fel van sorolva.6 A kötetből megismerhető az 1848/49-es szabadságharc helyi egészségügye is.

A kutatók feldolgozták a város gyógyszertárainak történetét, bemutatták az 1831. évi kolerajárvány eseményeit és demográfiai következményeit.7 A társadalomtörténeti szemlélettel megírt városmonográfia többek közt arra is rámutatott, hogy a kórházi pénztárak banki tevékenységet is folytattak, és a városrészek egyesítése után a városi bába állás mellett az ésszerű gazdálkodás jegyében szervezték meg a városi állatorvosi állást (1847).8 Újabban önálló forráskiadvány született a pápai kórház (a volt irgalmasrendi kórház) negyedévezredes történetéről.9 10 Jakab Réka az asszonykórház alapítását és első évtizedeit mutatta be.‘° Cseresnyés Sándor megyei másod-, majd első főorvos életét és tevékenységét részletesen Dörnyei Sándor dolgozta fel. Korábban Fazekas Árpád foglalkozott a működésével.11

Folyóiratunk több esetben közölt egészségügy-történeti írásokat. Mezei Zsolt 2007-ben közzétette az irgalmasrendi kórház 1757. január 19-én kelt alapítólevelét, bemutatta az alapítás körülményeit és a kórház fejlődésének fő mozzanatait.12 2008-ban Cseresnyés Sándor 1839-ben a Társalkodó folyóiratban olvasható közleményét adtuk ki az Újraolvasó rovatban.13 2010-ben Dörnyei Sándor a Budapesti Királyi Orvosegylet irataiból, a Semmelweis Orvostörténeti Levéltár anyagából a pápai orvosok (Cseresnyés Sándor, Pserhofer Sámuel, Deutsch Dávid József, Hoffelder József) 1846. évi váltólázjárványról írt beszámoló jelentéseiből a nép életmódjára vonatkozó részeket közölte, emellett Hoffelder József megyei másodfőorvos 1848. év végi jelentését is közzétette:14 A pápai orvosok aktivitása orvosegylet alapításában is tükröződött.15 Hasonló

6 HUDI 2001. 58-59., 62-66. Az alispáni jelentés tartalomjegyzékét, népességi adatait, községi demográfiai-felekezeti és nyelvi statisztikáját a megyei reformációs emlékkötetben olvashatjuk: BOROSS 2018. 206-225.

7 DÁVID 1984. 293-310., JANKÓ-SZABÓ 1989. 241-275., MEZEI 2001.

8 HUDI 1995. 93-94.

9 MEZEI 2007b. E kötetben is olvasható Fényes Elek 1841. és 1847. évi leírása, az 1847. évi orvosi-sebészi névsor, Rosos István 1847. évi alispáni jelentésének a pápai egészségügyre vonatkozó részlete.

10 JAKAB 2012. 227-258.

11 FAZEKAS 1986., DÖRNYEI 2010.

12 MEZEI 2007a. 261-286.

13 HUDI 2008.

>4 DÖRNYEI 2010.

15 DÖRNYEI 2010. A pápai orvosok aktivitásával, szakmai együttműködésével kapcsolatban kiemelte: „Ennek magyarázatát abban lelhetjük, hogy a városban és környékén működő egészségügyi szakemberek (orvosdoktorok, seborvosok, gyógyszerészek) jó egyetértésének köszön398 =