Acta Papensia 2020. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 20. évfolyam (Pápa, 2020)

2020 / 3-4. szám

ÚJRAOLVASÓ

Pápa mezőváros egészségügyének helyzete a reformkorban

A gróf Esterházy család füldesurasága alatt lévő Pápa szabadalmas mezőváros reformkori egészségügyét több forrásból ismerjük. Hiányosan ugyan, de fennmaradtak város tanácsülési, közgyűlési jegyzőkönyvei, töredékesen a városi önkormányzat iratai. A nagy iratpusztulás a II. világháború alatt következett be. A pusztulás előtti levéltár anyagát Molnár István ismertette a városegyesítés wo. évfordulója alkalmából kiadott munkájában.1 Sajnos, 1945 előtt nem folyt rendszeres várostörténeti kutatás, ezért a háborús pusztítás következtében az iratokkal együtt rengeteg információ is megsemmisült. Az egyházi archívumok, a vármegyei, pápai Esterházy-uradalom gazdasági levéltára, a kormányzati szervek levéltári iratai feltárásával valamelyest ellensúlyozhatjuk az iratpusztulás okozta veszteséget.

Ma már feldolgozásokból részben ismerjük a város legújabb kori egészségügyét. Elsőként Zsoldos János orvosdoktort kell megemlíteni, aki megírta az 1809-1810. évi pápai (hadi)kórházak történetét.2 A városi egészségügyi intézményeket Fényes Elek ismertette országleíró műveiben.3 A XX. század elejének egészségügyét az első városmonográfia mutatja be.4 5 A város reformkori viszonyait és 1848/49-es történetét feltáró levéltári kiadványunkban közöltük Cseresnyés Sándor főorvos 1846. évi Helytartótanácsnak küldött jelentését a „szabados Pápa városában létező egésségi intézetek miben létéről”.5 A kiadványban olvasható az 1847-ben Pápán élő orvosok és sebészek névjegyzéke, Rosos István Veszprém megyei alispán 1847. évi jelentésének városra vonatkozó része,

1 MOLNÁR 1942.

2 ZSOLDOS 1817.

3 A reformkor végi állapotokat tükrözi 1847-es városleírása: FÉNYES 1841. 409-410., 430- 432., FÉNYES 1847.

'S KAPOSSY 1905.

5 HUDI 2001. 43-44.

397 s-