Acta Papensia 2020. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 20. évfolyam (Pápa, 2020)
2020 / 1-2. szám
BÖCSKEI LÁSZLÓ Bodonhelytől Budapestig — egyetemi emlékeim öcskei László ny. gépészmérnök neve nem ismeretlen olvasóink előtt, hiszen az Acta Papensia 2017/3-4. és 2018/1-2. számában olvashatták pápai diákkoráról készült visszaemlékezéseit. Már akkoriban szóba került, hogy pápai konviktusi élményeit, illetve budapesti műszaki egyetemi éveit is megörökíti. Böcskei László újabb visszaemlékezése sem szépirodalmi alkotás, hanem a személyes iratok, feljegyzések felhasználásával a tanévek sorrendjében mérnöki pontossággal megírt fontos kordokumentum. A visszaemlékezés ennyi év távlatából is jól érzékelteti, milyen zilált viszonyok voltak az 1950-es évek első felében az országban, s a szovjet mintára ekkor kiépülő magyar szocialista felsőoktatásban. A diktatórikus módszerekkel folyó ország(át)építés a Böcskei családot is alaposan megrázta, ugyanakkor a nagyfokú iparosítás értelmiségigénye a származása miatt megbélyegzett Böcskei László számára átmeneti „deklasszálódás” után végül is lehetővé tette a továbbtanulást. (Aminek a korábbi polgári viszonyok között legfeljebb anyagi akadálya lehetett volna.) A visszaemlékezés rámutat arra, hogy a politikai tervezőirodákban megszületett monumentális tervek megvalósításához hiányzott a megbízható szakembergárda, amelyet gyorsított ütemben kellett megteremteni. Ennek az erőfeszítésnek volt a terméke a szintén szovjet mintájú szakérettségi, amely az írni, olvasni tudó, bizonyos szintű elemi iskolai műveltséggel bíró munkás- és parasztszármazású fiatalok főiskolára, egyetemre bejuttatása kezdetben pár hetes — 1951-től 1 éves, 1952-től 2 éves — speciális felkészítő tanfolyam és vizsga segítségével. 1948-1955 között a köznyelven „nyorstalpalók” néven emlegetett szaktanfolyamokra mintegy 20 ezer „kádert” „iskoláztak be”, ezeknek egynegyede már a tanfolyamot sem végezte el, s csak mintegy 5000 szakérettségis szerzett diplomát. így érthető, hogy a visszaemlékezésben is emlegetett korrepetálásnak, tanulmányi versenynek mekkora szerepe volt a „lemorzsolódás” elleni küzdelemben. Az osztályharc jegyében tervszerűen folyó társadalomépítés az egyetemet is teljesen átpolitizálta. A marxizmus-leninizmus ideológiája és vele az orosz nyelv kötelező tantárgy lett, a honvédelmi képzést a közelgő világháború 41 -
