Acta Papensia 2020. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 20. évfolyam (Pápa, 2020)

2020 / 1-2. szám

-= Újraolvasó s-Acta Papensia XX (2020) 1-2. SZÁM

A KOMÁROMI TRACTUSBAN HeLV. CONFESSION LEVŐ ÁRVA EKKLÉZSIÁKNAK LAJSTROMA.20

Ezt a 67 lapból álló, fél-fél ives, erős pergamen papirosra írott lajstromot, a legnagyobb valószínűség szerint, a derék Torkos Jakab túl a dunai püspök 1774- 75-ben íratta össze. - Mert a vallásukért oly soká és oly sokat szenvedett őseink és a lelkes agg püspök Torkos Jakab is, erősen reményiették már ekkor, hogy az annyira felekezeties Mária Terézia után - ki ez időben már testileg és lelkileg mind inkább gyengült - a fennkölt szellemű s korát meghaladó bölcsességü Ilik József fog ülni ősei trónusába, - a ki alatt majd a szegény elnyomott és tetszhalottaknak látszó prot. gyülekezetek is uj életre fognak felébredni.

A Torkos Jakab püspök által össze íratott „Árva ekklézsiák” száma volt a komáromi tractusban: 27. E huszonhét árva egyházban találtatott az összeírás idején: 19 298 lélek.

*****

A rév-komáromi szent társaságban lévő árva ekklézsiáknak rende ez:

i-ször Alistál. Vagyon nemes Pozsony vármegyében, Csallóközben, mint szinte Padány és Bögelő, mind a három nemes helység, Tőnye pedig, mely a pozsonyi Clariszsza magyar apáczáké21, és Filistál, melynek földesura mélt. gróf Pálffy János, paraszt helység ugyan nemes Pozsony vármegyében. Ezekből állott az a virágzó ekklézsia, melynek mater ekklézsiája Alistál vala emberi emlékezettől fogva és nevezetesen 1681-ik és 1687-ik esztendőben is, és ezután is, a miképen arról vagyon authentica inquisitiójok, melyeknek párja sub littera A. és nro. 1 ide is csatoltatott.22

20 Ónody Zsigmond: A komáromi tractusban helv. confession levő árva ekklézsiáknak lajstroma. = Dunántúli Protestáns Lap 3 (1892) 172-174., 189-190., 204-207., 387-390., 404-406., 420-423., 436-439., 452-454., 805-809.

21 Az Assisi Szent Klára által alapított klarissza apácarend a ferences rend női ága, amelybe elsősorban jómódú főnemes és köznemes családok leányai jelentkeztek. A klarissza nővérek kontemplativ életmódot folytattak, imáik és elmékedéseik központjában Jézus Krisztus életének titkai álltak. Jómódú nemes családok leányainak nevelésével is foglalkoztak. Az újkorban 5 kolostoruk működött a Magyar Királyság területén: Budán, Nagyszombatban, Pesten, Pozsonyban (1541-1782) és Zágrábban egészen addig, amíg II. József 1782-ben föl nem oszlatta a rendet, melynek vagyonát világi célokra fordították. A klarisszák vagyona a Magyar Kamara által kezelt Vallásalap tulajdonába került. BENDA 1983. 592.

22 Az összeíráshoz csatolt bizonyító erejű iratokat az ábécé betűivel vagy arab számokkal jelölték, itt és később erre utalnak a sub littera vagy sub numero típusú feljegyzések.- 138 -