Acta Papensia 2020. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 20. évfolyam (Pápa, 2020)

2020 / 1-2. szám

-s Műhely s-Acta Papensia XX (2020) 1-2. SZÁM még jelentős szőlőbirtokkal is, ennek nagyságát azonban nem holdban, hanem úgynevezett kapásban adták meg: a Deák családnak mintegy 130 kapás, azaz egy ember által 130 nap alatt megművelhető területű saját tulajdonú szőlője volt. Az allodiális, azaz majorsági földek közel 85 százaléka Kehida határában terült el, 12 százaléka Söjtörhöz tartozott, míg a maradék területen csekély mér­tékben Koppány és Felsőkustány osztozott. A saját szőlővel beültetett terület Söjtörön fele, Koppányban pedig kétharmada volt a kehidainak. A Deák család majorsági birtokainak körülbelül 58 százalékát az egyúttal legelőként is hasz­nált, mintegy 700 holdra becsült kehidai erdő tette ki. Szántóföldként az allo­diális földek közel 29 százalékát hasznosították. A 344 holdnyi szántó mintegy kétharmada Kehida határában, a maradék pedig zömében Söjtörön feküdt. Koppányban alig, Felsőkustányban pedig egyáltalán nem volt szántóföldje a Deák családnak. A birtokok mintegy 12 százalékát rétként hasznosították. A 148 holdnyi rét négy település határában volt szétszórva: a legtöbb, körülbelül 100 hold Kehidán, 20-25 hold Söjtörön és Felsőkustányban, végül 3 hold Kop­pányban.15 A földesúri jövedelemforrások között vették számba a 18 kehidai, 8 söjtöri, 2 és fél felsőkustányi jobbágyhely, valamint a 12 kehidai és 16 koppányi zsellér úrbéres szolgáltatásait. A természetbeni terményjuttatások adataiból kiderül, hogy a Deák család jobbágyai és zsellérei főként rozsot és búzát, azután árpát, zabot és hajdinát, valamint kukoricát termesztettek. Utóbbiakat csak Kehidán, árpát Söjtörön is, míg rozsot és búzát mind a négy birtoktesten, persze eltérő mennyiségben. A gabonafélék között egyértelműen a rozs és a búza túlsúlya volt a jellemző: rozsból 111 keresztet, búzából majd feleannyit, 53 keresztet kel­lett beszolgáltatni. A Deák család természetben kapott még ezeken kívül 9 ke­reszt árpát, 4 kereszt zabot vagy hajdinát, valamint 20 mérő kukoricát. Ha ösz­­szehasonlítjuk ezt a terményszerkezetet a megyei átlaggal, azt tapasztaljuk, a rozstermelés dominanciája Zala megye egészében még jellemzőbb volt, mint a Deák birtokokon, ahol viszont nagyobb arányban termett búza, mint a megye többi részén. Burgonyát a Deák család természetben nem kapott, holott a Ka­­pomaki járásban, ahol birtokainak zöme feküdt, máskülönben jellemző volt a burgonyatermesztés.16 15 MNL ZML Zala vármegye nemesi birtokainak és jövedelmeinek összeírása, 1835. Kapor­­naki járás No. 45. Kehida, Szántói járás No. 18. Felsőkustány. 16 Vö. SIMONFFY 1998. 415. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom