Acta Papensia 2020. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 20. évfolyam (Pápa, 2020)

2020 / 1-2. szám

Kisebb közlemények =­Acta Papensia xx (2020) 1-2. szám 1570-en Zsoldos (Soldos) János személyesen vallja, hogy a gabonahiány, az éhség és a szegénység miatt a szentgyörgyvölgyi nemesi kúriáját és házát min­den hozzátartozó javakkal együtt 91 forint 73 dénárért elzálogosította Zakoczy Mártonnak.5 A török idők alatt az Őrség lakossága is megfogyatkozott, a XVI. századtól pedig elterjedt a protestantizmus. A terület 1524-ben a Batthyány család tulaj­donába került. Az addig is folyamatosan csökkenő kiváltságaikat már egyálta­lán nem vették figyelembe, ezért akinek lehetősége volt rá, címereslevelet szer­zett és ezáltal az országos nemesek közé került. Az 1608. évi XV. törvénycikk 12. §-ban Zsoldos (Soldes) Mártont mint Zala vármegye szentgróti járásának szolgabíráját említik.6 Ugyanő 1617. január 18-án Zala vármegye közgyűlésének jegyzőkönyvében már néhai szolgabíróként for­dul elő.7 Ekkor a halála miatt mást választottak a helyére. Életkorából adódóan valószínűleg nem járunk távol a valóságtól, ha a XVII. század elején élt vámosi Saáry Gergely veszprémi szolgabíró feleségében, szentgyörgyvölgyi Zsoldos Zsuzsannában az ő leányát vagy más közeli rokonát sejtjük. A későbbi tanúvallomások alapján feltételezhetően ezen Márton fia volt az a Márton, aki a család címereslevelét kapta. III. Ferdinánd király Pozsonyban, 1638. március í-én armálist adott Zsoldos (Szoldos) Mártonnak és általa nejé­nek, Sárkeözy Annának, illetve két fiának, Bálintnak és Jánosnak.8 A Zala vármegye által kihirdetett oklevélben a család címere a kék mező­ben, zöld talajon álló, vörös ruhás magyar vitéz, aki kinyújtott jobb karjában kivont kardot tart, melyre turbános török fej van tűzve. A pajzson elhelyezett sisak koronáján vörös ruhás, kardot tartó kar látható a rátűzött turbános török fejjel. A sisaktakarók: jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.9 A XVIII. század elején felvett tanúvallomásokban szerepel, hogy a címe­reslevelet kapó Márton zalai szolgabíró volt. Ez nem zárható ki teljességgel, de 5 MNL VaML XII. 1. a. Székeskáptalani jegyzőkönyv VI. 172. lap. 6 Az 1608. évi XV. törvénycikk az ingyenmunkák beosztásáról szól. Ebben az ingyenmunkák szabályszerű beosztásánál olvasható: „12. § Zalavárhoz: Soldes Márton szolgabirónak a Lesencze folyón túli szentgróti másik járását.” i MNL VeML IV. 1. e. Acta nobilitaria. Nemességvizsgálati iratok, Zsoldos család. Kivonat Zala és Somogy vármegyék 1617. január 18-án, Alsólendván tartott közgyűlésének jegyzőköny­véből. Egyszerű másolat. 8 NAGY 1865. 456. 9 A szakirodalomban Nagy Iván 1865-ös kötetében szerepel a címer képe, ott azonban a cí­merben nem, csak a sisakdíszben található meg a kardra tűzött török fej. Zsoldos György pápai könyvkötő mester 1789-es pecsétjén azonban a török fej mindkét helyen egyértelműen látható.-s 104 =-

Next

/
Oldalképek
Tartalom