Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 3-4. szám

-s Újraolvasó =­Acta Papensia xix (20x9) 3-4. szám Az intézmény fennállásának első 30 éve (1899-1929) viszonylag jól doku­mentált. Az iskolaszék megbízásából készített iskolai értesítők, amelyeket a két iskolaigazgató, Schor Ármin és Blau Henrik készítettek, részletes ismeretet nyújtanak az intézmény vagyoni helyzetéről, működésről. A Veszprém Megyei Levéltár (VeML) iratai közt a VIII. főcsoport 104. jelzet alatt az osztálykönyvek is hiánytalanul megmaradtak. A kötetek a tanulók érdemjegyeit, anyakönyvi kivonatát tartalmazzák, külön rovat közli az illető iskolai előmenetelét. A polgári fiúiskola megszűnése után az 1930-1944 között tovább működő izraelita elemi fiú- és leányiskola történetéről, illetve II. József „A zsidóság rendszabályozásáról” szóló rendelete nyomán megnyílt nyilvános elemi népis­koláról hivatalos irat nem maradt fenn. A XVIII-XIX. század fordulóján induló intézmény jellege, tanmenete és az első tanítók személye nem ismert. A rendi korszak végéig a zsidó közösség tár­sadalmi, gazdasági és kulturális integrációja - beleértve Löw Lipót pápai fő­rabbi és iskolaigazgató tevékenységét is - Hudi József és Jakab Réka kutató­munkájának köszönhetően már jól dokumentált.2 Munkáikban számos olyan adatot közölnek, amelyek alapján az 1826-os a nyilvános elemi iskola megszer­vezésétől nyomon követhetjük az intézmény működését. A népiskola részletes történetét azonban ők sem dolgozták fel. A kutatást megnehezíti, hogy a Bach-korszakból, a kiegyezés korából a nép­iskola működésére vonatkozó elsődleges források jórészt elpusztultak. Az isko­laszéki, iskolai iratok elvesztek, az iskola életéről korabeli összefoglaló munkák nem születtek. A fennmaradt másodlagos források viszont esetenként kiegészítik egymást. Jól használhatóak a főszolgabírói jelentések, tanácsülési jegyzőkönyvek, a más felekezeti iskolák (református, katolikus), továbbá a polgári leány-, az ipariskola osztály-névkönyvei, az iskolák értesítői, a digitális formában is elérhető korabeli helyi és országos sajtó, a digitalizált szaklapok. A századfordulóról kezdve egyre több ünnepi kiadvány, napló és visszaemlékezés maradt fenn. A fent nevezett forrásokat, különösen a sajtóban megjelent írásokat a zsidóságban kibontakozó belső konfliktus és megosztottság miatt kellő forráskritikával kell kezelni. 1896-ban, a millennium évében megjelent a népiskola történetét feldolgozó, alább újra olvasható mű, a „Pápa orth. izr. hitközség népiskolájának monográ­fiája”, amely a hitközség két tanítójának, Pfeiffer Mórnak és Nussbaum József­2 A szerzők idevonatkozó munkáit lásd az irodalomjegyzékben!-= 4M -

Next

/
Oldalképek
Tartalom