Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 1-2. szám

-* Forrásközlés s-Acta Papensia XIX (2019) 1-2. SZÁM

keresztnek nézett ki. Azért ez rendes kirándulóhely is volt, mert elég távol volt, és amellett onnan gyönyörű kilátás volt a Balatonra, és az egész környékre. Ebből kifolyólag azután az Imre Józsefékkel az érintkezésünk az ilyen kirándulások révén később is fentállott, minket mindig nagy szeretettel fogadtak, és szegénységükhöz mérten mindig megkínáltak valamivel.

Már befutott ember voltam, mikor egyszer beállított hozzánk Imre József tanácsot kérni. Nagyon megörültem az öregnek, mikor nagy csizmáiban megjelent nálunk. Én szívesen láttam, megvendégeltem, adtam néki enni és inni, azután igen értelmesen előadta, hogy a múlt évben Almádiban kataszteri felmérést csináltak64 a mérnökök és az ő nagy szilfájára azt mondták, hogy azt nem szabad kivágni, mert az a méréshez tartozik. Volt-e a mérnöknek ahhoz joga, mert a télen is ő eleget fázott, és nem akarja, hogy a távoli rokonok, akik utána örökölni fognak, a holta után kinevessék, hogy mennyit fázott az öreg, [és] nem vágta ki a fát. Felült a mérnököknek, ők meg majd kivágják, és mellette melegszenek és még akkor is rajta röhögjenek.

Én elmagyaráztam neki, hogy a földmérésnél mi az a fix pont, hogy ez nagy megtiszteltetés, más helyen a templom tornyát szokták fix pontnak venni. Meg is értette az öreg, de láttam, hogy a súlyt arra helyezi, hogy ő köteles-e a mérnök szavát megfogadni. Azt mondtam néki, hogy ha a községtől nem kapott idevonatkozólag írást vagy az állami felmérési hivataltól, akkor a fa felett ő rendelkezik, hanem rábeszéltem, hogy hagyja békességben azt a fát, hiszen egész Almádinak az ékessége, hány társaság járt oda hozzájuk amiatt, stb.

Láttam, hogy jó hangot ütöttem meg, és biztos voltam felőle, hogy a fát meghagyja. De tévedtem, Imre József velem is kitolt. A következő évben, mikor a belső verandáról kinéztem az Öreghegyre, hát a gerincéről hiányzott a „keresztfa”. Kérdeztem Gábort, Imre József akkori utódját, hogy mi lett a „keresztfáival, mondta, hogy

— A vén bolond kivágta saját kezűleg, és a télen feltüzelte, hogy az örökösök ne röhögjenek holta után rajta, hogy volt fája, és mégis minden télen fázott az öreg.

Ha a mérnök nem megy be hozzá, biztosra veszem, hogy a „keresztfa” ma is élő fa, és díszíti az Öreghegyet. De hát ilyen a magyar, ha azt képzeli, hogy jogaiban korlátozzák, akkor semmi sem szent előtte, hogy bebizonyítsa, hogy ami az ő jussa, abba másnak nincs beleszólása.

64 Imre József 1924-ben kereste fel Budapesten Véghely Dezsőt, ugyanis az 1858. évi kataszteri felmérés után Almádiról 1923-ban készítettek új kataszteri felmérést. Vö. SCHILDMAYER 1995.463.-= 77