Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 1-2. szám
-s Forrásközlés =Acta Papensia xix (2019) 1-2. szám [Mészöly Gyuláról] Mint rokonról, meg kell még emlékeznem Mészöly Gyula bácsiról, aki anyám révén volt közelebbi rokon.50 Fiatalon nagy vagyont örökölt. Mint árva gyerek nevelkedett és a gyámja, azután a jóbarátok segítettek a nagy vagyon elherdálásán. De a sors rengeteg csapása sem tudta idealizmusát megtörni, nagy Balaton-imádó volt. Igen sok gyermeke volt, és azt állította, hogy a legszebb gyerekeket a Balatonban lehet csinálni. A gyerekeit úgy tartotta korra nyilván, hogy melyik európai fejedelem, vagy uralkodóval, vagy gyermekével egyidős [ek]. Egy időben a megyegyűléseken Aliga érdekében szólalt fel mindig, majd az egyik lánya házassága révén Balatonfüreden kötött ki. A jó Isten igen magas korral áldotta meg. Ő minket Veszprémben és Almádiban is állandóan látogatott. Mi, gyerekek, a folytonos egyhangú beszédje miatt mindig szöktünk előle. Egyszer imponált nekem Gyula bácsi. Almádiba[n], amikor nálunk volt, megkérdeztem tőle, emlékszik-e az én jó öregapámra, Molnár Imrére, és az hogy nézett ki. Egészen meg volt sértve és dühösen mondta, hogy: — Micsoda kérdés, a Molnár Imrére, annak apjára, a Gergelyre — hosszú, magas, szikár ember volt —, arra is jól emlékezem. — Akkor azután én is nagyot 50 Sárbogárdi Mészöly Gyula (Csősz, Fejér vm., 1838 - Balatonfüred, 1935) ügyvéd, ny. királyi járásbíró. Nemesi előnevét a család régi nemességének elismerése mellett Ferenc József 1911. január 14-én Bécsben kelt oklevelében adományozta számára. 1867-ben Veszprém vármegye főszolgabírója, 1872-1904 között enyingi királyi járásbíró volt. Nyugalomba vonulása után ügyvédi gyakorlatot folytatott, 1928 óta Balatonfüreden élt. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, a Balatoni Szövetség igazgató-választmányának tagja, a Balatoni Társaságnak tagja. 1910-ben a Mezőföldi Református Egyházmegye világi tanácsbírája. 1929-ben Horthy Miklós kormányzó a Balaton és vidéke kultuszának előmozdításáért kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki. Szinte haláláig aktív volt: 1930-ban részt vett a balatonfüredi református templom felszentelesének 100. évfordulóján, 1932-ben szabad előadást tartott a reformkori „balatoni viszonyokról”. Felesége, a szintén református sárbogárdi Mészöly Gyuláné sz. sárbogárdi Mészöly Hermina 1907. június 7-én 66 éves korában Balatonfüreden hunyt el, a füredi köztemetőbe temették. Ismert gyermekeik: Szeréna (Sörös Zoltán ügyvéd felesége), Miklós. - 1931-ben Balaton - füredről táviratban köszöntötte gróf Bethlen István miniszterelnököt 10 éves hivatali jubileuma alkalmából. 1933. szeptember 8-án a Balatoni Szövetség közgyűlése elfogadta azon javaslatát, hogy Tihanyban szobrot állítsanak Darányi Ignácnak. Feltehetőleg ez volt utolsó nyilvános közszereplése. 1935. áprilisban hunyt el. A zalai sajtó némi túlzással azt írta: „A Balatonnak nagy szerelmese volt, egyik első harcosa a Balaton fejlesztésének.” - MNL MOL K19. Királyi könyvek, 72. kötet, 250 oldal, 101/Eln. 1911. sz.: A „Sárbogárdi” előnév használatának adományozása. - Gyászrovat. VE 2 (1907) 25. sz. (június 23.) 4., Napi Hírek (MTI) 1929. május 29., 1931. április 21. BODRI-MADARÁSZ-ZSADÁNYI1933. Személyi adattár, 9. Halálozások. = Zalamegyei Újság 18 (1935) 96. sz. (április 27.) 2. Életrajza hiányzik a lexikonokból. ■« 69
