Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 1-2. szám
-s Forrásközlés *■ Acta Papensia XIX (2019) 1-2. SZÁM tőle — tisztnek volt a felesége, kiket valahova Salzburgba helyeztek —, elmegy lakni máshová, hogy közelebb legyen a lányához. Mire Janka néni megkérdezte, hogy — Hová mész galambom lakni? — mire ő megmondta, hogy [a] Lónyai utcából át Budára a Kacsa utcába. Akkor is majd kipukkantam a röhögéstől. De Janka néni nagy megértéssel mondta: — Jól teszed, lelkem. — Azt kell hinnem, hogy Józsi bácsi gyerekei a rigolyáikat innen, a Janka nénitől örökölték. Gizella és Irén mikor még viruló szép lányok voltak, jártak Veszprémbe is farsangolni. Mint kisgyermek, emlékezem rájuk, megyebálon is voltak. Mindig jól mulattak, ott is volt környezetük, nem is kicsiny, de férjhez nem mentek. Mindig azt hallottam, hogy kérőjük is volt sok, de mindig rettentek a házasélettől, és szép szóval, de lebeszélték magukról a férj jelölteket. Amikor én Pestre kerültem, akkor már elvirult öregkisasszonyok voltak, és akkor már férjhezmenés gondolat vagy lehetőség is régen el volt temetve náluk. Irén, az eleven eszű lány akkor már elég pletyka volt, sokszor előfordult, hogy engem kifaggatott egyes társaságokról, és amiket hallott tőlem, legközelebb nékem, mint érdekes pletykákat adta le, persze, megspékelve az ő rosszmájú fűszerezésével39. Gizella40 nem ilyen volt, az végig szelíd, kedves lány maradt. Azt hallottam, hogy néki még öreg korára is akadt kérője, egy Vas megyei földbirtokos személyében, a nevét már elfelejtettem — azt hiszem, Kacskovics —, de nem tudott szám alatt működött. (Az áruk beszerzésében Kardhordó segíthetett, mert anyanyelvén kívül németül és törökül is tudott.) 1908-ban Kardhordó Feszty Árpáddal együtt a 15. számú városligeti parcellát bérelte ki a fővárostól évi 1400 koronáért „körkép, történelmi muzeum és mozgófénykép üzlet” céljára. Néhány évvel halála előtt azzal okozott közfelháborodást, hogy családját otthagyva megszökött Kozarek Máriával, egy elhunyt hóhér lányával. Vándor mutatványosként éltek, de nagybeteg lett és visszatért családjához. A katolikus sajtó kedvelt céltáblája volt. Amikor 1911-ben meghalt, az egyik esztergomi újság a következőket írta róla: „Az egykori köbölkuti követjelölt, Szemere Miklós ellenfele, a hires agitátor és néptribun nincs többé. (...) E hír a köbölkuti kerület választóit mindenesetre igaz részvéttel fogja eltölteni. Ahol nem volt ellenjelölt (...) ott kardhordó mindig megkönyörült a választókon, hajtott a szép szóra és felcsapott - ellenjelöltnek. Csak a halállal nem bírt ellenkezni.” = Kardhordó Árpád meghalt. = EV 33 (1911) 5. sz. (január 15.) 3. - Kardhordó életrajzát a lexikonok nem ismerik, külön kutatással állítottuk össze. Fontosabb források: BFLVII. 106. Vizsgálati foglyok törzskönyve, 1883. 553. sz., BFLVII. i76.a. Starnberger Ferenc közjegyző iratai, 1950/1899. sz., 1081/1900. sz.; Kardforgató a rendőrség előtt. = Esztergom 10 (1905) 33. sz. (augusztus 13.) 5., Hol a személyes szabadság. = Békésmegyei Közlöny 33 (1906) 80. sz. (szeptember 23.) 3., Kardhordó Árpád kedvese. = Délmagyarország 2 (1911) 92. sz. (április 22.) 9., POGÁNY Béla: Megint győzött a Liget. = Fővárosi Flírlap 24 (1935) 1. sz. (január 2.) 3. Életrajzát a lexikonok nem ismerik. 39 A kéziratban: fűszerezéssel, javítottuk. 40 A név után: az, elhagytuk.-s 65 =-
