Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 3-4. szám

-H Újraolvasó =Acta Papensia xix (2019) 3-4. szám

1846. évi junius 2-án megejtett rabbiválasztás alkalmával Lőw Lipót kanizsai főrabbi találtatott legalkalmasabbnak a lelkészi állással egyesített iskolaigazgatói hivatal betöltésére, mert csak tőle várták méltán, hogy az uj tanodát a kanizsaihoz hasonló rendszer szerint fogja berendezni és vezetni.

Midőn Lőw Lipót pápai rabbi állását 1846. augusztus havában elfoglalta, a tanoda főépülete, mely a mostani fiúiskolát képezi, már annyira elkészült volt, hogy az iskola szervezéséhez azonnal hozzáfoghatott.

Ajánlatára kitűnő tanerők hívattak meg, Bleier42 43 és Ehrenfeld43 akkori tanítókat még ma is áldva emlegetik volt tanítványaik.

Az iskola nagy erőfeszítés után és tetemes áldozok árán még az év őszén megnyílt, de daczára annak, hogy akkor 800 lélekből állt az izr. tanulóifjúság, nem örvendett nagy látogatottságnak, mert sokan azok közül, akik Lőw Lipóttal szemben ellentétes vallási álláspontra helyezkedtek, idegenkedtek az általa alapított iskolától és a tanulóifjúság egy tekintélyes része ezután is a fennálló zugiskolákat látogatta.

Ezen állapot megszüntetése végett Hunkár Antal kormánybiztos44 elrendelte, hogy Pápán az „izr. köztanodán kívül más zsidó népiskola fenntartását nem engedi, házi nevelőül pedig csak oly képzett egyének alkalmazhatók, kik a haza nyelvét teljesen bírják”. Ez utóbbinak igazolása végett felhívta a kormánybiztos Pápa város területén tartózkodó valamennyi zsidó magántanítót,

42 Bleuer (Bleier, Bleyer) Ignác (Oros, ma Nyíregyháza, 1819 - Bp., 1901) tanító, ny. százados. Lőw Lipót támogatója, a pápai zsidó népiskola tanítója volt. 1848 áprilisában kiadott Magyar Olvasókönyv c. kötetében jelent meg Lőw Lipót: Az Isten újat teremtett Pápán, 1848. ápr. 8. az országgyűlés bezártakorc. írása. Veszprém vármegye mozgósításakor a pápai nemzetőrséggel a Dráva vonalát őrizte. A fegyverletételt századosi rangban élte meg. Az önkényuralom idején, Nagyváradon kapott hivatalnoki állást. Az 1880-as évektől az 1848/49. Honvédegyletek Országos Központi Bizottságának pénztárnoka volt. - Magyarország tiszti cím- és névtára, 6. évf. 1887. 524., BONA 1998. 59-87., HUDI 2001. 195., VŰ 48 (1901) 11 sz. 177. Magyarország tiszti cím- és névtára, 6. évf. 1887. 524.

43 Ehrenfeld Lipót (Szered, 1814 - Nagymagyar, 1902) tanító. Lőw Lipót iskola-igazgatósága alatt került Pápára. Magyart, németet, hébert és számtant tanított. 1848-as eszmék híve, 1853-ban politikailag megbízhatónak nyilvánították. 1860-ig a pápai izr. elemi iskola számtan óraadó tanára, iskolaigazgatója volt. - VeML V. 42. a. Ehrenfeld Lipót igazolása, 229/1853. (április 7.) sz., VeML XV. 125. (8) = Láng Gyula levele a Pápai Városi Tanácshoz. Haifa, 1971., - LANG 1971. 79., - VeMLV. 42. a. Ehrenfeld Lipót igazolása, 229/1853. (április 7.) sz.

44 Hunkár Antal (Öttevény, 1783 - Szolgagyőr, 1862) főispán, politikus. Iskoláit Győrben, Pesten és Pozsonyban végezte. Az 1839/40. és az 1847/48. évi országgyűlésen a megyei liberális ellenzékiek jóvoltából követ, 1848/49-ben Veszprém vármegye főispánja és királyi biztosa volt. 1852-1855 között bebörtönözték, szabadulása után megírta emlékiratait. Az 1861. évi országgyűlési választások eredményeképpen a zirci kerület képviselője lett. - HUDI 2004. 5-31., VARGA 1998. 231.-= 433 s-