Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 3-4. szám

** Forrásközlés =Acta Papensia xix (2019) 3-4. szám

is [kijutott]. A parti nagyvendéglőben419 az eső ellen összehajtogatták az asztalokat és gúlába rakták a székeket a kerthelyiségben, amelyen áthaladtunk, mikor a hajóról a kocsiállomásra mentünk, hogy Hévízre jussunk.

Én egy nagy csoport fiúval és lánnyal mentem, mikor valaki egy ilyen nagy halom székből összerakott gúlára mutatott és mondta, hogy

— De Dezső, ezt már azért sem tudnád átugrani. — Megnéztem a székrakást és úgy találtam, hogy át tudom ugrani. Mondtam:

— Várjatok! — A csapat megállt, én nekifutok, azok lélegzetvisszafojtva lesik az eredményt. Én felrepülök a magasba, abban nem is volt hiba, hanem a székgúla rettenetes széles alappal bírt, az első részt remekül bírtam, de a gúla hátulsó részére már nem maradt szusz, így pont a gúla tetejére pottyantam. A lányok visítottak a fiúk röhögtek, én jól megütöttem magam, amit letagadtam. A székek ropogtak, inogtak, nyikorogtak. Nagy szégyenkezés közepette alig tudtam lemászni a nagy székrakásról.

Igen restelltem az esetet, annyira, hogy ez volt az utolsó ugrási produkcióm. Persze más ugrás volt az, amikor mások ugrattak be valamibe. Ilyenbe [n] azután is volt részem és ugrattam és én is ugrattam másokat. A hévízi fürdőket mi, gyerekek is nagyon élveztük, persze nem úgy, mint az ottani kúrát tartó fürdővendégek, hanem a sok hiábavaló szülői intelem ellenére is olyan vízi produkciókat tartottunk, mint Almádiban. Többet voltunk a víz alatt, mint fent, és úgy kavartuk-zavartuk a vizet. És sem a fürdővendégek, sem pedig a személyzet nem intett le bennünket. Azt hiszem, élvezték ezt az ottan ritkán tapasztalható elevenséget.

Hévizet nem tudom, mikor fedezték fel420, de az én gyermekkoromban, egyszóval az 1880-as években már a köszvényes betegek nagymértékben keresték fel, és csodákat meséltek a hatásáról. Pöschl Károlyék421 (Szentkirályszabadján

V9 a keszthelyi Balaton-parton két szálló épült: a „fényes berendezésű” Hullám (1894) és a 38 szobás Balaton (1895). BONTZ 1896. 364-366., TAR 1995.172. - A kikötőtől a város felé menet a Hullám esik közvetlenül útba, a balesete bizonyára itt történt.

420 Hévíz gyógyhatását régóta ismerték, tervszerű hasznosítását csak a XIX. században kezdték meg. Első fürdőházát 1819-ben építették, amely az 1906-ban épített új fürdőház helyén állt. LOVASSY 1908.13.

421 Pöschl Károly 1872-ben már nyugalmazott igazságügy-minisztériumi osztálytanácsos volt 15,5 év szolgálati idővel, 937 forint 50 krajcár éves nyugdíjjal. 1891. október 29-én, 67. évében szélhűdésben hunyt el Veszprémben. Az Alsóvárosi temetőbe temették. Felesége Szenczy Sarolta, lánya Mária, akinek a kezét Boda Antal, a pápai huszárezred tartalékos hadnagya 1893-ban kérte meg. Később feleségül vette. Pöschl a Veszprém megyei közgyűlés tagja, számos megyei szakbizottság tagja, a Veszprém Megyei Gazdasági Egyesületnek alelnöke volt. Özvegye tulajdonában Szentkirály szabadján 1908-ban 597 kh szántó- és erdőterület volt. - Képviselőházi irományok,

339 -