Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 3-4. szám
-= Forrásközlés =Acta Papensia xix (2019) 3-4. szám aki akkor még Pulszky Károly336 felesége volt. Pulszky — apámnak jó barátja, ki a nyarat nem tölthette Almádiban — a Krisztián villát (most alsó Weningernyaraló) bérelte és a feleségét anyám gondjaira bízta. Márkus337 Emília azt a módit vezette be, hogy ezzel a szép, hatalmas parasztlegénnyel vitette le magát ölbe[n] a villától a fürdőig és vissza. Erre azután anyám levette róla a kezét. Márkus Emília — úgy látszik — úszni tudott, de azért az úszómestert használni akarta. Az is az én kisgyermek koromban történt meg, hogy mi, gyerekek, valamennyien belekerültünk az Almádi Fürdő rt.-nél kitett panaszkönyvbe.338 Abban az időben egy zsidó család339 bérelte, vagy annak a tulajdona volt Vörösberényben a katholikus templom melletti klastrom épület340. Ezek azután valami gyermeknyaraltatót, vagy mit tarthattak, mert igen sok gyerek járt onnan Almádiba kocsin fürdeni. Többször fordult velük a különös formájú társaskocsi, míg a klastrom lakóit kihozta. A kocsi olyan volt, hogy két hosszú ülés a kocsi tengelyével párhuzamos irányban volt elhelyezve, a kocsira hátul kellett felszállni, és az ülések fölé művésznője, a „szőke csoda”. A Színitanoda elvégzése után 1877-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, melynek 1928-ban örökös és tiszteleti tagja lett. Több mint 70 évet töltött színpadon. Ő volt Paulay Ede társulatának egyik erőssége. Sikerét sokoldalú tehetségének, szépségének, beszédművészetének köszönhette. Klasszikus és modem drámák lírai hősnőit egyaránt nagyszerűen alakította. Igazi területe a századvégi francia társadalmi dráma volt. SZINNYEI1902. VIII. 656-657., SZÉKELY 1994. 488-489. 336 Márkus Emília 1882-ben lett Pulszky Károlynak (1853-1899), az Országos Képtár igazgatójának a felesége. Annak öngyilkosságát követően, 1903-ban Párdány Oszkárhoz (kb. 1872-1945) ment feleségül. SZINNYEI 1902. VIII. 657., SZÉKELY 1994. 488., CENNER1961. 23-24. 33? A kéziratban előtte: De, töröltük. 338 Panaszkönyvet, melybe a vendégek észrevételeiket, tanácsaikat feljegyezhették, külföldi példák nyomán először a balatonfüredi gyógyfürdőn vezették be 1836-ban. A panaszkönyvet a gyógyforrásnál helyezték el. Szövegét kiadta: HUDI 2015. - Az Almádi fürdőszabályzat (1899) 78. §. értelmében több panaszkönyvet vezettek: a panaszokat, sérelmeket, kihágásokat a fürdőbiztosnak szóban vagy írásban is be lehetett jelenteni. Ezeket valamilyen formában ő is nyilvántartotta. Különben a fürdőházban, a vendéglőkben és a kávéházakban is kihelyeztek panaszkönyvet, azonban ezek egyike sem maradt fenn. A fürdőszabályzatot közli: SCHILD MAYER 1995- 507-520. 339 Vörösberény a jezsuita rend eltörlése után a Tanulmányi Alap birtoka lett, az uradalmat sokáig bérlők üzemeltették. 1864-ben Fiáth Ferenc volt a bérlő, Barcza Gábor volt az albérlője. 1884-1889-ben között Thaly László ezredorvos volt a birtok tulajdonosa. Thaly vörösberényi birtokát elcserélte 1889-ben Pollák Henrik pesti borkereskedővel, aki pesti házát adta cserébe. Pollák 1907-ben a Balaton-vidéki vasútra 100 koronát adományozott. Még 1916-ban is Vörösberényben élt. - A balatonvidéki vasút javára... = VE 2 (1907) április 21. 5-6., A budapesti ág. hitv. ev. főgimnázium értesítője az I9i6/i7.-iki iskolai évről. Közzéteszi dr. Hittrich Ödön igazgató. Bp., 1917. 41., HORVÁTH 1979- 57-, SCHILDMAYER 2015. 7. 340 A kéziratban: épületet, javítottuk. 317
