Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 3-4. szám

-s Forrásközlés s-Acta Papensia xix (2019) 3-4.

sában minket meg gátolnának, hánnyuk el magunktul, másodszor az Isten beszéde hallgatásának eszközeivel éllyünk.

I. Az illy Akadályok ött dolgokban foglaltatthatnak bé, és ezeket öt ujjótokra fűzhetitek.

Primum.64 E világnak szorgalmatos Gondjai, Foglalatossági. Poétáé has seculi curas furiis inferni accensuerunt.65 Sok Keresztényeknek Szemeik ezen Pogányoknak Szemeiknél ebben a dologban homályossabbak, kik nem láttyák, hogy az illy világi Szorgalmatosságok hová vezetik őket, mellyeket Christus Urunk e Részben Tövisseknek példája’s nevezeti alatt ád elöl, ezeket meg az ö uj korokban, zöldségekben, midőn ki kelnek, kellene meg fojtani. Szabad ugyan hat Napokon a mi dolgainkat tennünk, a mi Házunk népérül gondoskodnunk, szorgalmatossággal gondot viselnünk, magunkat fárasztanunk, és a mi házunknál meg engedtetik, hogy mértékletessen a mi világi életünk tápláltotására való modot hánnyuk, vessük, forgassuk magunkban, de az Urnák Napján nem lehet ezeket mivelnünk, annyival is inkáb, midőn az Istennek Házában vagyunk, ezekrül ingyen sem szabad gondolkodnunk.

Abrahám, midőn az Isten parancsolattya szerint fel akarna menni az Hegyre, hogy az ö Fiát, Isáchot meg áldozná, az Hegy alatt el hagyá az ö szolgáit, és mind azokat, mellyek ö véle valának, ezt mondván az ö szolgáinak: Maradgyatok itt a szamárral, én pedig és e Gyermek el megyünk amoda, és minek utána imádkozándunk, meg térünk hozzátok. Gén. 22:5. Úgy mi is, valamennyiszer az Isten Beszédének hallgatására egybe gyűlünk, mind annyiszor az Isten Szencségének Hegyére jövünk, hogy mi magunkat, és a mi nékünk leg szerelmetessebb, Istennek adgyuk ’s áldozzuk, azért mi is hagyuk el otthon a mi Szolgainkat, az az a mi Javaink felöl való Szorgalmatosságinkat ’s gondainkat, etc. Mikoron látná az Úr, hogy Moses az égő csipke bokorhoz akarna térni, melly meg nem emésztetik vala, kivánván azt meg látni, azonnal szollitá ötét Isten a csipke bokorbul, és mondá: Moses, Moses! Ki felele: im hol vagyok! És mondá az Isten neki: Ne jöjj ide közel, old le a te Sarudat a te láboidrol, mert a föld, mellyen állasz, szent föld! Úgy bizony Szent hely, valaholott az Istennek Beszéde praedikáltotik ’s hallatatik, azért a mi láboinkrul le kell oldanunk a Sarut, e világi nehéz Gondokat, Szorgalmatosságokat. Exod. 3:4.5.

A Lelkeknek, mellyeket az Istennek Templomában hozunk, tisztáknak, Szüzeknek és az Isteni buzgosággal ’s aimak Szomjúságával tellyesseknek kell

64 primum = első [akadály]

65 A költők az emberélet ezen gondjait a pokol fúriáihoz sorolták.- 265 =-