Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 3-4. szám

-s Műhely -Acta Papensia xix (2019) 3-4. szám

PERCZEL JÓZSEF ÉS A PÁPAI AGARÁSZEGYLET,

AZ AGÁR- ÉS LÓVERSENYEK

Magyarországon az agarászat a reformkorban ismét divatba jött és új szervezeti formát öltött. Az első agarász egylet — gróf Széchenyi István támogatásával — 1835-ben alakult. A pápai agarász egylet legkorábbi sajtóbeli említését 1842 októberéből olvashatjuk, amikor „az itt csak most létesült agarász-társaság” versenyéről írtak.45 A híradás szerint az egyesület célja a nyulak pusztítása volt, mégpedig azért, hogy az ültetendő szederfákat tönkre ne tegyék, „és így azt a’ nevet, hogy ő a’ sopron-vasi-szeder- egylet' fioktársasága méltán megérdemelje”.46 Ugyanakkor korántsem bizonyos, hogy pápai székhelyű egyletről van szó: a korszakban jellemzően nem helyi, hanem nagyobb területekre kiterjedő agarászegyletek alakultak. További laptudósításokból tudjuk, hogy 1842- ben alakult meg a Veszprém-Győri Agarászegylet.47 Ez az egyesület 1843-ban és 1844-ben is közgyűlést tartott és versenyt rendezett Pápán és vidékén, tehát lehetséges, hogy az 1842-es említés is a Veszprém-Győri Agarászegyletre vonatkozik.48 A társulat egyébként 1846-ban már Veszprém-győr-komáromi Agarász-társulat néven adta ki szabályzatát Pápán, azonban ezután majd két évtizeden keresztül nem ülésezett.49

A szabadságharc, majd az utána következő megtorlás rövid időre megbénította az agarászsportot, ám nemsoká maga a Bach-uralom hozta el az agarászat újabb virágkorát. A vadászpuskáiktól megfosztott urak (a Bach-korszak alatt minden lőfegyvert be kellett szolgáltatni) agarászással hódoltak szenvedélyüknek. A határba kivonult urakat az osztrák besúgok sem követhették, így ezek az alkalmak lehetőséget adtak a bizalmas politikai beszélgetésekre is. A középbirtokos réteg eladósodásával az agarászat is hanyatlásnak indult. Újabb

45 Regélő Pesti Divatlap 1 (1842) 53. sz. 924-925.

46 A Sopron-Vasi Szederegylet 1841-ben alakult gróf Széchenyi István elnökletével. VARSÁNYI Péter István: Adalékok Széchenyi és a Széchenyiek Vas megyei kapcsolatához. = Vasi Szemle 46 (1992) 3. sz. 350.

47 Jelenkor 11 (1842) 77. sz. 558.

48 Pesti Hírlap 1843. 283. sz. 637., 1844. 387. sz. 640. (A 1841-ben indult hírlap nem tüntette fel évfolyamai számát.)

49 HUDI József: A Veszprémi Olvasótársaság története 1841-1844. (Adalékok a Veszprém megyei reformkori egyletek történetéhez). - A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1986) 472., Vasárnapi Újság 14 (1867) 46. sz. 566.-s 244 -