Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 3-4. szám

Műhely s-Acta Papensia XIX (2019) 3-4. SZÁM

A CSALÁD MEGJELENÉSE PÁPÁN ÉS KÖRNYÉKÉN

Kezdjük magával Perczel Mórral, akiről tudjuk, hogy a szabadságharc alatt, 1848 decemberében egységével Pápán állomásozott.3 Az viszont kevésbé közismert, hogy élete utolsó éveiben többször is megfordult Pápán és környékén, amikor gyermekeit látogatta. Voyta Adolf pápai építész visszaemlékezéseiben említi, hogy ő maga is találkozott Perczel Mórral, amikor az Sándor nevű fiánál töltött néhány hetet, aki Szalmaváron, vagyis a Vanyolához tartozó Szalmavárpusztán volt bérlő az 1880-as években.4 Az idős tábornok az 1890-es években József fiát is meglátogatta Pápán, melyről a helyi sajtó tudósított.5

Köztudott, hogy a szabadságharc bukása után a tábornok száműzetésbe kényszerült. Felesége, Sárközy Julianna 1850-ben követte őt Törökországba.6 Három gyermekük közül azonban csak Irmát és Mórt vitte magával, az akkor hároméves Józsefet szüleinél hagyta Kömlődön, nem tudni miért.7 Az emigráció évei alatt a házaspárnak további tíz gyermeke született, s a sokgyermekes család — főként a Törökországból való távozás után — nagy nélkülözések közepette élte mindennapjait. Több mint 9 évig a brit korona fennhatósága alá tartozó Jersey szigeten, majd 5 évig Belgiumban tartózkodtak. Eközben az itthon maradt, s Kömlődön, a nagyszülőknél nevelkedett Perczel József felcseperedett. Perczel Mór gyermekei közül először ő tűnt fel Pápán, ahol az iskola 1862/63. és 1863/64. évi értesítői szerint 1862-1964 között a református főtanodában bölcsészeti tanpályán tanult. Nem véletlenül került ebbe a tanintézetbe, hiszen a főiskola gondnoka az őt nevelő nagyatyja, Sárközy József volt.

Ezután mintegy két évtizedig Perczel Mór leszármazottainak nincs nyoma a környéken. A következő, aki felbukkant Pápa vidékén, az 1854-ben született Perczel Sándor volt.8 Őt 1883-ban említi először a Pápai Lapok című újság egy

3 Bonyhádi Perczel Mór (Bonyhád, 1811. november 11. - Bonyhád, 1899. május 23.) Tolna megyei földbirtokos, honvédtábornok, az 1848-49 évi szabadságharc egyik katonai vezetője. 1848. december 25-27. között csapataival Pápán állomásozott.

4 HUDI József (szerk.): Voyta Adolf visszaemlékezései. Pápa, 2012. 229.

5 Pápai Lapok 23 (1896) 11. sz. 4.

6 Nagybócsai Sárközy Julianna (Kömlőd, 1828. január 1. - Bonyhád, 1877. július 13.) szomori és szomorodi Pázmándy Antónia és nagybócsai Sárközy József politikus házasságából született. Sárközy József Komárom vármegye országgyűlési követe, alispánja, emellett a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka, a pápai főiskola gondnoka volt.

1 FARKAS Katalin: Perczel Mór az emigrációban. = Hadtörténelmi Közlemények 125 (2012) 1. sz. 41-90.

8 Bonyhádi Perczel Sándor (Grouville, 1854. március 10. - Balatonalmádi, 1916. július 21.)-= 236 s-