Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 3-4. szám

-s Műhely =Acta Papensia xrx (2019) 3-4. szám

azonban nem csak itt, hanem Lőcsén, Nagyszombatban és Pozsonyban is megjelentek. Az első cseh nyelvű nyomtatvány 1634-ben jelent meg Lőcsén. A

XVIII. század végéig több száz biblikus cseh nyelvű, vagy részben cseh nyelvű nyomtatvány látott napvilágot ezekben a nyomdákban11 és a latin nyelvű nyomtatványok szerzői között is több csehországit találunk.12

A magyar-cseh protestáns kapcsolatok legpozitívabb fejezetének kétségkívül a XVIII. század végén kibontakozó folyamat számít, amelynek során a hazai protestáns felekezetek missziós tevékenysége nagyban hozzájárult a cseh tartományokban ismét jogokat szerző protestáns felekezetek újjászervezéséhez, gyülekezetek alapításához.

Az 1781-ben kiadott türelmi rendelettel II. József császár a birodalom osztrák, cseh és morva tartományaiban is lehetővé tette a protestáns vallásgyakorlást és a protestáns felekezetek újraéledését.13 A rendelet Magyarországon is fellendítette a protestáns felekezetek hitéletét, bár a magyarországi egyházak sokkal inkább a bécsi béke vallásszabadságot hirdető cikkelyei talaján álltak, a

központjából, Pirnából idetelepült Laurentius Benjámin ab Hagéhez. Ő képzett tipográfus, korábban kamarai írnok, majd a prágai könyvkereskedő céh mestere volt. Ab Hage halálát követően a nyomdát Nikodém Cizek, Dorota bátyja, festő, nyomdász vette át, aki 1645 körül érkezett Trencsénbe Prágából. Cizek Paulus Veterinus puhói exulánsnak adta el, aki Erzsébet nevű lánya férjének, az 1628-ban Magyarországra érkezett exulánsnak, a morva testvérek lelkésze fiának, Jan Dadannak adta azt tovább. Ő 1665-ben kényszerűségből Zsolnára költöztette a nyomdát. 1645-ben a szkalkai jezsuiták ugyanis Trencsénben is megtelepedtek, iskolát alapítottak, és a rekatolizáló Illésházyak nem támogatták tovább a nyomda működését. Dadan 1674-es halála után felesége vezette a nyomdát, majd fia, ifjabb Jan Dadan. A nyomda eddigi történetéről legrészletesebben Krman Dániel lelkész XVIII. század eleji, Jan Dadan felett mondott gyászbeszédéből tudunk. Dadan 1704-es halála után sógora, Jan Chrastina vette át a nyomdát, aki Zsolnáról a morva határ mellett fekvő Puhóra költöztette, ahol 1717-től egészen 1742-es megszűnéséig működött a nyomda. MÉSZÁROS 2017. 91-95.

11 Csak hozzávetőlegesen állapítható meg a nyomdákban megjelentetett biblikus cseh nyelvű nyomtatványok száma, hiszen vannak töredékesen fennmaradt művek és olyanok is, amelyek létezéséről csak bibliográfiai adatokból van tudomásunk. 1670-ig a Régi Magyarországi Nyomtatványok (RMNy) II-IV. köteteiből megbízható adatokkal rendelkezünk. BORSA - HERVAY 1983., HELTAI 2000., P. VÁSÁRHELYI 2012.

12 A fontosabb szerzők között mindenképpen meg kell említeni Jakub Jakobeust, aki Gentis Slavonicae lacrumae, suspiriae et vota címmel adta ki az exulánsok szenvedéseit bemutató művét, Václav Clemens Zebrácky 1614-es Libellus supplex című művének átdolgozását. Még nagyobb jelentőséget tulajdoníthatunk a sziléziai, tescheni származású Jirík Tranovskynak, aki az Illésházyak határon túli birtokain, majd Árvában lelt menedéket és végül liptószentmikósi lelkész lett. Tranovsky állította össze Cithara Sanctorum című énekeskönyvét, amely 1636-ban jelent meg Lőcsén. KÄFER 2012, 56-58.

« MELMUKOVÁ 1999- 31-42.-s 224 s-