Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 1-2. szám
-a Forrásközlés a-Acta Papensia xix (2019) 1-2. szám Olyan nagy volt a nemzeti felbuzdulás Kossuth Ferenc mellett, hogy a választási napon még az öreg 90 éves zsidók is kocsira ültek és 100 km-re elkocsikáztak, hogy Kossuth Ferencre, Kossuth Lajos fiára leszavazzanak, de így tettek nemcsak a máskor kis pénzért a kormányra szavazó egyének, hanem a súlyos betegek is. Szégyenletes bukása volt Vörös Lászlónak és vele a kormánypártnak, amit azután tényleg az apám táviratozott meg Almádiból az illetékes tényezőknek. Ezt az ő szájából hallottam elmesélni. Ő különben igen szerette a választásokat. Az emlékbeszédben is, amit felette a történelmi társulatban tartottak, meg volt mondva, hogy a választás volt az élete. Akkor érezte magát jól, ha választás volt, annak az izgalmai éltették. Mégis így járt el. Amikor meghalt, a napilapokban ilyen cím alatt is jelent meg halálhíre, hogy „meghalt Magyarország első kortes alispánja”. Azt írták róla, hogy a megyéjében mindenkit ismert, akinek bármilyen választási jogosultsága is volt. Száz Kálmántól301, a később [i] nemesvámosi református paptól, az én kedves Száz Ferenc tanítóm idősebb fiától hallottam elmesélni a következő kis történetet. Ő akkor Kádártán volt református pap. Általános képviselő-választás volt. A veszprémi választókerületben Szabó Imre302 volt — mint rendesen — a kormánypárti jelölt. Valami jelentéktelen ellenjelöltje volt, úgyhogy Szabó Imre elbízta magát és elhanyagolta a választás előkészítését. A Néppárt303 (klerikális) ügyes kortesfogással titokban dolgozott és Nemesvámos [a] városlődi plébánost az utolsó pillanatban léptette fel. Téli választás fogadtatta el a Balaton-vidéki vasútépítésre vonatkozó törvényt. - Dr. Mányoki Gyula: Nem kell vasút, éljen Kossuth. = Tolnamegyei Közlöny 35 (1907) 19. sz. (május 9.) z. 301 Száz - a kéziratban hibásan Szász - Kálmán (Királyszentistván, 1867. szeptember 1. - Balatonalmádi, 1933. október 5.) református lelkész. Száz Ferenc tanító és Nemes Mária házasságából született. Az elemi iskolát Királyszentistvánon, a gimnáziumot és teológiát 1879-1891 között Pápán végezte. 1890-ben az egyházkerületi tanítóképzőben tanítói oklevelet is szerzett. Mohán, Kádártán káplán, Kádártán segéd-, majd helyettes lelkész, Várpalotán segédlelkész. 1892- 1901 között Kádártán, 1901-1931 között - Thury Etele után - Nemesvámoson rendes lelkész. 1932- től nyugalomba vonult és feleségével, Száz Kálmánná sz. Sörös Lenkével együtt Balatonalmadiba költöztek. A vörösberényi temetőbe temették 1933. október 7-én. 1895-ben kötött házasságukból három gyermek született: Lenke (1943-ban Rábacsanaki Molnár Elekné, Cecén él), Kálmán veszprémi árvaszéki ülnök, és Endre budapesti huszár ezredes. VERESS D. 1994h. 182., 187., 213., KRÁNITZ 2013.1022., 1059. Édesapja, Száz Ferenc is kötődött Almádihoz; 1912-ben az Almádi Fürdő Részvénytársaság fürdőfelügyelővé választotta. Vö. SCHILDMAYER 1995. 547. 302 Szabó Imre (Tihany, 1843. december 16. - Bp., 1912. május 17.) ügyvéd, 1890-1900 között volt Veszprém országgyűlési képviselője. VARGA 2009. 745. 303 A Néppárt (1895-1918) az 1867-es kiegyezés alapján működő újkonzervatív vallási, antiliberális párt volt, amely gr. Zichy Nándor elnökletével a politikai katolicizmus szolgálta, a keresztény társadalom védelme érdekében jött létre. A párt lapjai: az Alkotmány (1895-1919) és a Néppárt (1899-1909). VIDA 2011. 98-99.
