Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 1-2. szám
-s Műhely Acta Papensia xix (2019) 1-2. szám vár előterében a középkorban létező, mára már feltöltődött, telkesített tó rétegsorában,melyet a pápai Várkertbe mélyítettünk 2018 júniusában. 1. ) A területen egy döntően kavicsos homokból álló, mészkő és dolomit morzsalékot, áramló vizet kedvelő (rheofil) csigákat és kagylókat tartalmazó patakhordalék akkumulálódott, amelynek utolsó fázisa a Krisztus utáni XIIXIII. századra tehető. 2. ) A patakhordalék tetejére meszes tavi karbonátos agyagos kőzetliszt, tavi mésziszap települt a Krisztus utáni XIV-XV. század során. Az üledékföldtani paraméterek és az előkerült Mollusca fauna összetétele alapján a tó vízminősége mezotróf jellegű, a tó mintegy 1,5-2,0 méter mély lehetett. Nagy tüskéshínár, süllőhínár jelentkezhetett a tavi rendszerben, a vízparton gyékényes, nádas és sásos övezet, vagy foltok lehettek. A vízpart szárazföldi részén gyomokkal zsúfolt, lágyszárúakkal, mindenekelőtt fűfélékkel borított térség alakulhatott ki, foltszerűen vagy sávosan fűzfákkal. A tavi üledékgyűjtő-rendszer távolabbi több kilométer sugarú körzetében bükk-, gyertyán-, tölgy-, szil- és kőrisfákat, mogyoró- és bodzacserjéket tartalmazó erdőzóna és ezen túl jelentős, gabonára alapozott szántóföldi földművelési zóna alakulhatott ki, amely a középkori mezővárosokban általánosnak tekinthető.36 A folyóvízi rendszer átváltása tavi környezetté rendkívül gyorsan, néhány év, vagy évtized alatt játszódott le a kavicsos homok és a tavi mésziszap váltása alapján. Ilyen változások a természetben hegyomlások, völgyelzáródások nyomán alakulhatnak ki. Esetünkben egyértelműen mesterséges tavi rendszer kialakításáról van szó, amelyet a patakok visszagátolásával, vizük felduzzasztásával értek el a XIV-XV. században, azaz a pápai várat keleti irányból övező tó egyértelműen mesterséges eredetű. 3. ) A mezotróf, relatíve tiszta vizű, karbonátos tavi rendszer a szervesanyagtartalom, a makrobotanikai anyag és a Mollusca fauna alapján szervesanyaggal terhelt eutróf tóvá alakult a XVI. században. Ezt a változást okozhatta üledékbemosódás nyomán kialakult eutrófizálódása tó vizének, de a tisztítás elmaradása is, mivel ennek nyomán úszó lápfoltok, nádas, gyékényes szigetek, sötét, átlátszatlan víztest alakult ki a tóban, és ez kifejezetten kedvező lehetett védelmi szempontból. így nem zárható ki, hogy a tavi rendszer szervesanyaggal telítődése és az eutróf tavi állapot kialakulása is emberi hatásra történhetett. Az eutróf tavi állapot egészen a XVIII. század derekáig maradt fenn. 3‘THÜNNEN 1826. 15 s-
