Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 1-2. szám
-2 Forrásközlés s-Acta Papensia XIX (2019) 1-2. SZÁM Már annak idején ő akarta a Balaton-parti vasutat megépíttetni, Zieiinszky Szilárddal225 a saját költségén ki is trasziroztatta. Nála dolgozott akkor Cseresnyés Pista226, mint vagy fiatal mérnök, vagy még technikus. Budataván lett volna az állomás. Amikor ezen a részen dolgozott, jól emlékezem rá, Pista feljött hozzánk és engem vállaira véve lovagoltatott - de ennek is véget vetett a hirtelen halála. A másik testvére Flóra227 volt, ki a 3ó.-ik Rácz Lacival csinált világra szóló botrányt228, a harmadik testvér ez a Jenő, kiről az előbb szóltam. Ennek a Freistaedter Jenőnek volt a Váci körúton, most Vilmos császár úton többek között egy bérpalotája, melynek az I. emeleti erkélye majdnem olyan hosszú volt, mint maga a bérpalota. Az ehhez az erkélyhez tartozó lakást, meg Lengyel Samuétól eltérőleg Freistaedter Jenő a millenáris évben nem adta ki bérbe, hanem fenntartotta magának. Erre az erkélyre volt a „Véghely család” meghíva, hogy onnan nézzük a „díszfelvonulást”. Szüleim éltek is ezzel a 225 Zielinski Szilárd (Mátészalka, i860, május 1. - Budapest, 1924. április 24.) építőmérnök, műegyetemi tanár, a magyarországi vasbetonépítés úttörője, az első mérnök, aki doktorátust szerzett. Apja a lengyel nemesi származású Stanislaus Zielinski, aki politikai okokból menekült Magyarországra, anyja Böhm Terézia. A középiskolát Budapesten végezte, majd a műegyetemen tanult tovább, melyet 1882-ben fejezett be. Ezután állami ösztöndíjjal Németországban, Franciaországban és Angliában tett tanulmányutat. Hazatérése (1889) után Liptay Sándor műegyetemi tanár asszisztense lett, emellett magánmémökként dolgozott. 1897-től a műegyetem tanára. Az ország épülő vashídjait, víztornyait ő tervezte, a vasbetonépítést 1901-ben ő honosította meg Magyarországon. A Mérnöki Kamara (1923) alapító-elnöke. Számos publikációja jelent meg. - Belföldi hírek. - Napi Hírek (MTI) 1924. április. 2. A Magyar Mérnöki Kamara 2000 óta Zielinski Szilárd díjjal ismeri el a kamara érdekében kiváló munkát végzők érdemeit. 226 Cseresnyés István 1895-ben a Budapesti M. Kir. Államépítészeti Hivatal mérnöke, majd főmérnöke, műszaki főtanácsosa, 1923-ban már helyettes főnöke, 1928-ban főnöke. Felső-eőri Cseresnyés Nándor (1828-1907) kir. járásbíró, földbirtokos és budafalvi Vermes Árpádin elsőszülött fia; két öccse: József veszprémi orvos (Véghely Sarolta férje) és László honvéd huszárszázados. - Felső-eőri Cseresnyés Nándor. = VE 2 (1907) 24. sz. (június 16.) 3., Budapesti czim- és lakásjegyzék. 14. évf. 1912. 458., BONA 2009. 295. (Cseresnyés Ferdinánd néven) 227 Freystádtler Flóra (Kaposvár, 1874 - Budapest, 1919) Freystädtler Antal nagybirtokos, milliomos és Scháífer Anna lánya, aki polgári normaszegéseiről: szenvedélyeiről, költekezéseiről, szexuális kalandjairól, kicsapongásairól volt ismert Budapesten, Bécsben és Párizsban. Kétszer ment férjhez: először Schmied Lajos közös hadseregbeli főhadnagy vette feleségül, másodszor br. Splényi Árpád. Mindkét eset válóperrel végződött. Flóra 1922-ben ismét gondnokság alá került, elszegényedve halt meg. - Hymen. = VFH 10 (1890) 42. sz. (október 11.) [3.], BFL i4ii.b. 01648/1892. sz. Freystädtler Antal és családtagjainak hagyatéki ügyei (1892-1911)., KÖVÉR 2001. 933-952., KÖVÉR 2002., halálozási dátuma [föltette Juhász Ágnes 2018. február 17-én]: https://www.geni.com/people/FI%CT%B3ra-k%C3%B6vesgy%C3%BCri- Freyst%C3%A4dtler/6ooooooo76oi8632827 [Letöltés: 2018. szeptember 5.] 228 Freystädtler Flóra a budapesti Orfeum Kávéház híres prímásába, Lukács Károlyba is beleszeretett. Lukács 1909 júliusában Sátoraljaújhelyen, a kórházban hunyt el. - Flóra barátja meghalt. = Szamos 61 (1909) 172. sz. (július 31.) 3. 144
