Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 1-2. szám
s Forrásközlés Acta Papensia XIX (2019) 1-2. SZÁM egészen ellentétes póluson folyt le, úgy hogy gyermekeink már nem is ismerik egymást. Szüleim sokat adtak arra, hogy jó lokálpatrióták legyünk. Vittek magukkal vidékre, megmagyarázták a Bakony, a Balaton szépségeit, a természeti erők megnyilatkozásait, megtanították élvezni, úgy hogy az irodalomban előforduló természeti leírások nékünk már nem voltak újak, hanem inkább remekül tudtuk az írót követni képzeletében. Ezen kívül, ha valami nevezetes dolog történt, akkor oda is elvittek bennünket, hogy ha majd megöregszünk, elmondhassuk, hogy láttuk és elmondhassuk, mint szemtanuk azt, hogy hogyan láttuk. így voltam például Kossuth Lajos temetésén.176 [Kossuth Lajos temetése: nemzeti gyászünnep] Kossuth Lajos soká volt beteg és soká agonizált. Úgyhogy volt idő bőven arra, hogy az egész ország lakosságát felzaklassák. Természetszerűleg két antipólus voltak Kossuth Lajos és Ferenc József. A nép szemében [Kossuth tekintélye] 1849 óta az emigrációban csak nőtt, Ferenc József pedig a napi politika és a napi gondok súlya alatt élő magyarok szemében nem tudott népszerű lenni. A magyarság szeretetét a felesége, Erzsébet királyné177 egyedül bírta. így könynyű volt egyhangúlag követelni Kossuth Lajos holttestének a hazahozatalát. A kormány, hogy hite szerint Ferenc József kedvébe[n] járjon, ezt meg akarta tagadni, de a Kossuth Lajos által detronizált Ferenc József engedélyezte a meghalt ellenfelének, a kitagadott, és állampolgárságát vesztett Kossuth Lajosnak a hazahozatalát. Egész Európa feszült érdeklődéssel várta az események fejlődését, de természetesen a borotvaélen itthon voltak a dolgok. Azt lehet mondani, hogy az egész magyar nép osztatlanul a legnagyobb részvéttel vett részt a temetésen, ami a Turinból való indulástól a sírba helyezésig tartott. Voltak egyesek, akik abból akartak maguknak érdemeket kovácsolni, hogy Kossuth Lajos haza-176 Kossuth Lajos 1894. március 20-án Torinóban hunyt el. Április 2-án ünnepélyes keretek között temették Budapesten. Temetése nemzeti gyászünnepnek számított. 177 Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach / Wittelsbach Erzsébet Amália, becenevén Sisi (München, 1837. december 24. - Genf, 1898. szeptember 10.) Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja (1854-1898), Ferenc József felesége. Apja Miksa József bajor herceg, anyja Mária Ludovika Vilma bajor hercegnő volt. Kedvelte a magyarokat, ezért Magyarországon - férjével ellentétben - igen népszerű volt. 126 2-
