Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 1-2. szám

-s Műhely =Acta Papensia xix (2019) 1-2. szám

A szedimentológiai, pollenanalitikai, és makrobotanikai alkotókat az üledékgyűjtő medencékből származó mintákban többváltozós statisztikai módszerekkel is értékeltük, hogy láthatóvá váljanak az egyes malakológiai zónák ökológiai-hidrológiai jellegzetességei. Az elemzést főkomponens analízissel (PCA) végeztük (standardizált, mixed /Rohlf/ biplot) Podani SYN-TAX 5.0 programja segítségével.28

Az azonos mintákon végzett üledékes rétegeket jellemző szedimentológiai, szervesanyag- és karbonáttartalom, makrobotanikai anyagon és virágporszemeken végzett vizsgálatok eredményeit együttesen értékelve Pápa városának és környékének környezettörténeti változásait komplex módon rajzolhattuk meg. A komplex paleoökológiai értékeléshez a Birks-féle modellt és elemzési rendszert használtuk fel.29 A számítógépes feldolgozást a PSIMPOLL program felhasználásával végeztük el.30 A pollen alapú statisztikai elemzésekhez Birks és Gordon munkáját és megközelítéseit használtuk fel.31

A GEOKRONOLÓGIAI VIZSGÁLAT EREDMÉNYE

A 4 db radiokarbon (AMS) vizsgálatot a következő rétegekből kiemelt mintákon valósítottuk meg. A fekü patakhordalékból, 120-125 cm közötti mintából a terepen már kiemelt, csak mozgó-áramló vízben élő változékony tompa folyamkagyló (Unio crassus) héját használtuk fel (1. táblázat).

A minta kora kalibráltan Krisztus utáni XIII-XIV. századinak bizonyult (8. ábra). Ennek nyomán a patakhordalék felhalmozódásának utolsó fázisa a XIIIXIV, században történhetett meg. A második kronológiai minta a patakhordalék szintjében húzódó fekü feletti tavi mésziszapos üledék horizontból szenülés nélkül fennmaradt tölgymaradványból készült (1. táblázat). A minta kora kalibráltan Krisztus utáni XIV-XVI. századinak bizonyult (9. ábra).

28 PODANI 1993. 289-302.

2’V. ö. BIRKS-BIRKS 1980. 20-21.

30 BENNETT 1992.11-12.

31 BIRKS-GORDON 1985.-= 9 s-