Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)
2018 / 1-2. szám
-3 Műhely =Acta Papensia xviii (2018) 1-2. szám nyitja az is, hogy a középkori felkelések mozgatói között ott vannak az egyház emberei is. 1948. december 12. A tanárelnök mellett az ülésen részt vett még Dr. Rácz István és Borsányi Gábor énektanár. Pethő Attila szavalta Sinka Ballada egy őszi tűzszekérről c. versét. A bírálók általában elégedettek voltak a szavalattal, Kiss Sándor VIII. osztályos tanuló viszont mesterkéltséget érzett az előadásmódban. Azt is megjegyezte, hogy Pethő már halottá szavalni a verset, és ez befolyásolta őt. Kántor Miklós „A modern zene” címmel tartott előadást. Bevezetőjében a klasszikus és a modern, illetve a könnyű- és a cigányzene között von párhuzamot, megemlítve, hogy a cigányzene az elterjedtebb, majd áttért az impresszionizmus és expresszionizmus tárgyalására. Illusztrálásként Bácsi Irénke VI. osztályos tanuló Rachmaninoff Humoreszk c. darabját adja elő. Az előadás további részében az előadó az újklasszicizmusról beszélt. Illusztrációként Bartók „Este a székelyeknél” c. művét Bárány Ildikó VI. osztályos tanuló adta elő. Borsányi tanár úr megdicsérte az előadást, merész vállalkozásnak mondta azt. Csapó tanár is egyet ért vele. Azt is javasolta, hogy a későbbiekben bemutatandó illusztrációkat is magyarázzák el, főleg a modern zenénél, mert annak nyelvét kevésbé értjük. „A rab” c. népballadát Pölöskei Ferenc VIII. osztályos tanuló szavalta el. A bírálók a több kisebb hiba ellenére jónak értékelték a szavalatot, mely jól visszaadta a vers mondanivalóját, kifejezte érzelemvilágát. A szavalatot népdaltanulás követte. 1949. február 6. Az ülés elején Németh Károly VIII. osztályos tanuló József Attila Nem én kiáltok c. versét szavalta el. A bírálók elégedetlenek voltak, mivel a szavaló nem tudta jól a verset, annak előadásakor meg-megakadt. A továbbiakban a VIII. osztályhoz méltó fellépést kértek. Tóth Károly VII. osztályos tanuló A szocializmus előzményei címmel tartott előadást. A XVIII. század nagy átalakulásával kezdte, az ipari forradalommal, mely részben a felfedezéseknek, az így megnyíló új piacoknak köszönhető. A fejlődés eredménye a földbirtok eddigi kiváltságainak megszüntetése, a polgárság kialakulása. Kialakult egy harmadik réteg is, az ipari proletáriátus is. Majd a polgárság küzdelmeiről szólt, a gazdasági liberalizmus kialakulásáról és a munkások egyre erősebb küzdelmeiről. Előadását az utópista rendszerek és megalkotóik rövid ismertetésével fejezte be. Nagy Zoltán VII. osztályos tanuló (Petőfi Sándor-népikollégista) nem tartotta megfelelőnek a címet, felsorolta az előadás hiányosságait, ezek pótlására- 92 -
