Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 3-4. szám

s Újraolvasó b-Acta Papensia XVIII (2018) 3-4. SZÁM esztergomi bazilika felszentelése, amelynek díszlakomáján Bartakovich47 egri érsek a mindenható Albrecht főherceg48 jelenlétében arra ürítette poharát, hogy vajha az ország prímása mihamar fejére tehetné őfelségének Szent István koronáját; a nagymáriaczelli nemzeti zarándoklat, amelyben a prímás vezetése alatt 25 ezer ember vett részt, s a kegyhely határában zászlókat az ország 48 előtti dignitáriusai vitték, — mindmegannyi egy-egy társadalmi, tudományos vagy vallási formában megnyilvánuló jelensége volt a legázolt és megöltnek vélt nemzeti élni akarásának49 — egy-egy szent tüntetés, jele annak, hogy nem halt a leányzó, csak aludt, de már ébredezett és félénk, ám kitartó kísérleteket tett, hogy felkeljen rabágya kőpárnáiról. Nevezetes esemény s a hazafias együttérzés szép bizonyítéka volt az is, amidőn a bécsi kormánynak a protes­táns önkormányzatot elkobozni célzó terve ellenkatholikus világi, sőt egyhá­­házi előkelőségek siettek az ősi szabadság és törvényes jog védelmére és sike­rült is a támadást az egységes frontnak visszaverni és a jogfosztást megakadá­lyozni. Az utóbb említett életjelenségek az abszolutizmus idejének második felében nyilvánultak, az én világbaléptem idején még csak az irodalom felkarolásában és a színészet pártolásában jelentkeztek. A színészeket a „nemzet napszámosa­inak” tekintették és megbecsülték a színpadon kívül is. A színházbajárás is ha­zafias kötelesség volt s a közönség igénye a mai újdonságot és léhaságot haj­­hászó publikumhoz mérve szerény volt. Hazai és külföldi drámák, vígjátékok s az olyan történelmi színművek, amelyek előadását megengedték, képezték a műsort. Szóval, akkor még kis terrénumon próbálkozott a társadalom, mint a csiga csápjaival, hogy merre vagy egy kis út. De lassan-lassan derengeni kezdett a hosszú, nyomasztó éjjel sötété és úgy látszott, hogy ismét kelőben van a nap s ez bizakodóvá tette a nemzetet. Ausztria pénzügyi nyomorúsága, külpolitikai többféle lealáztatása, két panamázó miniszter öngyilkossága, az [18] 59-i 49 Kisapponyi Bartakovics Béla (Felsőelefánt, 1792. április 10. - Eger, 1873. május 30.) 1844- től rozsnyói püspök, majd 1850-től haláláig egri érsek. A Magyar Királyi Szent István-rend nagy­keresztese, belső titkos tanácsos, Heves és Külső-Szolnok vármegye örökös főispánja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Habsburg-Tescheni Albert (Bécs, 1817. auguszrtus 17. - Arco, 1895. február 18.) a Habs­­burg-Lotaringiai-ház tescheni ágából származó osztrák főherceg, Teschen második uralkodó her­cege, Károly Lajos főherceg és Nassau-Weilburgi Henrietta Alexandrina fia, az osztrák Császári és Királyi Hadsereg tábornagya és főhadparancsnoka, 1851-1859 között Magyarország főkor­mányzója volt. 49 helyesen: élni akarásnak- 433

Next

/
Oldalképek
Tartalom