Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)
2018 / 3-4. szám
-s Kisebb közlemények s-Acta Papensia XVIII (2018) 3-4. SZÁM tartott egyházkerületi közgyűlés jóvá is hagyott. A kollégium Pápán maradásáért folytatott harc (ún. „első székhelyvita” 1804-1809) Tóth Ferencet lelkileg megviselte: hezitált, hogy elfogadja-e a neki felkínált losonci lelkészi állást vagy a sárospataki tanári katedrát.5 Végül a Pápán maradás mellett döntött, s ezután kibontakozó közel négy évtizedes munkássága igazolta, hogy helyesen döntött. 1816-ban a Dunántúli Református Egyházkerület főjegyzőjévé (püspökhelyettesévé) választották, majd ugyanezen évben a pápai gyülekezet hívta meg lelkipásztorának. 1817 decemberében nagyszabású ünnepségsorozatot szervezett a reformáció 300 éves évfordulójának tiszteletére.6 A pápai egyházmegye esperesi székét 1823. február 4-én foglalta el; e tisztében egyházmegyei vizitációt tartott, feldolgozta az évek során felhalmozódott ügyhátralékot s utódára precíz adminisztrációt hagyott. Tóthpápai József szuperintendens (püspök) halálát követően 1827-ben a közgyűlés nagy többséggel az egyházkerület 20. püspökévé választotta. Hivatalába 1827. június 19-én iktatták be, s nagy lendülettel látott neki a feladatok megoldásának. 1828-ban részletes tervet dolgozott ki egy általános püspöki vizitáció lebonyolítására (ilyen a Dunántúlon 1747 óta nem volt7), terve azonban nem valósult meg. Ezt mi is joggal sajnálhatjuk, hiszen ha Tóth Ferencnek a maga alaposságával sikerül végiglátogatnia a gyülekezeteket, akkor az így keletkezett vizitációs jegyzőkönyvek ma értékes forrásul szolgálhatnának az egyházkerület 1848 előtti történetére-társadalomtörténetére vonatkozóan. Tóth Ferenc püspökként igyekezett rendet, törvénytiszteletet és világos aláfölérendeltségi viszonyokat teremteni egyházkerületében. De nemcsak felkészült, rátermett és egyben tapintatos kormányzó volt, hanem tudós is — a szó legnemesebb értelmében. Megírta és kiadta püspök-elődeinek életrajzát, sőt a tiszántúli szuperintendensek biográfiáját is összeállította. Elsőként jelentette meg nyomtatásban a pápai református egyházközség históriáját (szerény terjedelemben), valamint több mint 400 oldalon „A magyar és erdély országi protestáns ekklesiák históriá”-ját (Komárom, 1808). Magyar nyelvű teológiai s LISZKAY 1877. 8-9. 6 Vö. HUDI József: A reformáció háromszázados évfordulójának megünneplése a Dunántúli Református Egyházkerületben (1817). = Acta Papensia XVII (2017) 1-2.153-166. és MEZEI Zsolt: A reformáció háromszázados ünnepe Pápán 1817-ben. = Acta Papensia IV (2004) 3-4.133-168. 7 A Torkos Jakab által 1747-ben lefolytatott vizitáció anyaga nyomtatásban is megjelent: „Processus visitationis” - Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben. (Szerk. Köblös József. A bev. tanulmányt írta Hudi József, Köblös József és Kránitz Zsolt.) Pápa, 2011. (A Pápai Református Gyűjtemények közleményei. Forrásközlések, 11.)-E 4OO S-