Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)
2018 / 3-4. szám
-s Forrásközlés =Acta Papensia xviii (2018) 3-4. szám Sokszor hallottam, hogy általában az volt a szokás, hogy ha császáriak jöttek, ezzel az aktussal be volt fejezve a fogadás, ha meg magyar csapatok jöttek, akkor nagy dikciók, város fellobogózása a legénység részére népünnepély[t], a tisztikar részére pedig táncmulatságot rendeztek. Volt rá eset, mikor a legénység és [a] tisztikar, valamint a városi nép és az úri osztály együtt bálozott. Veszprémben az ilyet a püspökkertben rendezték.278 Azt hiszem az ilyen szereplés is, ha volt ellensége valakinek, elég volt, hogy lefogják és elszállítsák. Többször hallottam elmesélni még Farkas Józsi bácsitól is, hogy egy cellában volt a két unokatestvér, és az udvarról hajnalban be-be hallatszott a sortűz, ha valakit golyó általi halállal végeztek ki. Nagy lehetett szegényeknek a félelmük, hogy mikor kerül rájuk a sor. De azután egy éjszaka, ami állítólag összeesett Haynaunak azon idejével, mikor a vérengzést a bresciai279 hiéna hirtelen, minden átmenet nélkül beszüntette, megnyílt cellájuk ajtaja és a börtönőr közölte velük, hogy szabadok, távozhatnak. Azt gondolták, hogy itt valami tévedés lesz, de a tévedést jó lesz kihasználni, azonnal távoztak a kisded batyujukkal és még egymáshoz sem szólva lementek a Duna-partra és addig mentek [a] víz mentén, míg egy csónakost nem kaptak, ki átvitte őket a budai partra. Azután még akkor éjszaka nekivágtak — a forgalmas utakat kerülve — Cece irányába, hogy mire kisül az esetleges tévedés, ugron-berken túl legyenek. Cecén az egyik szöllejökbe[n] húzták aztán meg magukat egy jó ideig, és nem mutogatták magukat. Báró Fiáth Ferenc280, aki közismerten muszkavezető volt, a későbbi veszprémi főispán. Megírta memoárjait, melyben azt írta, hogy 278 A belső püspökkertet színházi előadásokra is felhasználták. 1848 nyarán (május-július) Hetényi József győri színigazgató gróf Zichy Domonkos püspök engedélyével a „Belvárosi püspöki kertben” építtetett egy nyári színkört. Jó idő esetén itt, rossz idő esetén a Stingli vendéglő nagytermében tartották az előadásokat. HUDI 2009. 62-65. 279 A kéziratban: brestiai, javítottuk. 280 Eörményesi és karánsebesi báró Fláth Ferenc (Aka, 1815. szeptember 21. - Veszprém, 1885. február 19.) aulikus főispán, emlékiratíró. Iskoláit Győrött, Székesfehérváron és Pesten végezte. Egy évig Veszprém vármegyében volt aljegyző, 1844-ben Fejér vármegye alispánja, 1845- ben pedig magyar királyi helytartósági tanácsos. A magyar minisztérium megalakulásakor, a helytartótanács megszűnésekor lemondott és Vörösberényben gazdálkodott. 1848-ban a horvát csapatok veszprémi betörésekor a nemzetőrség parancsnokává választották. 1849-ben cs. k. polgári kormánybiztos volt Veszprém és Zala vármegyékben. Az 1850-es években Deák Ferenc köréhez tartozott. 1860-ban, majd 1865-1885 között Veszprém vármegye főispánja volt. 1874-ben bárói rangot kapott. Életem és élményeim címmel 1878-ban Budapesten megjelent kétkötetes emlékirata fontos kortörténeti dokumentum. Sírja Aka községben található. VARGA 2014. 317. 370 =-
