Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)
2018 / 3-4. szám
-s Forrásközlés s-Acta Papensia XVIII (2018) 3-4. SZÁM hatalma. Technikus koromban Eötvös Károlytól262 hallottam az „Abbázia” kávéház kerek asztalánál, ahol ő mint „Vajda” trónolt, ott mondta el az ő nyilvánossága előtt, hogy „az öcsém apjának” olyan hatalma volt a vármegyéjében, hogy a véderő-vita alkalmából, mikor Just Gyulával263 és Ugrón Gáborral264 hármasban uszítottuk a magyar népet a kormány ellen, Veszprémbe is lementünk és tőle kértünk a vármegye 3 községében népgyűlés tartására engedélyt: Szentgálra, Vámosra és Szentkirályszabadjára. Az ő kiváló elbeszélő modorában előadta, hogy dacára a rokoni és jóbaráti viszonynak, magázták és nagyságos királyi tanácsos alispánozták. Mire ők a kérésük végére értek, bizony jó idő eltelt az indokaik sokasága miatt, mire ő egy rövid mondattal válaszolt. — Az engedélyt megadom, kikötöm azt, hogy mindegyik népgyűlésen én is felszólalhatok és megígérem, hogy karhatalmat egyik népgyűlésre sem rendelek ki. Eötvös Károly erre úgy folytatta: — Dehogy tartottunk mi Veszprém vármegyébefn] népgyűlést, nem akartuk magunkat agyonveretni, mert biztosra vettük, ha ő felszólal, akármennyire izgatjuk is fel a népet a kormány ellen, a végén mégis csak ők vesznek meg minket, és nem mi a kormányt, ha ott fegyveres karhatalom nincs. Nagyobb diákkoromban hallottam egyszerűbb emberektől elbeszélni, hogy azért mentek annyira a szava után, mert mindig mindenben igaza volt. Ha nem kellemes volt az, amit mondott, cikkor is mentek utána, mert esetekkel bizonyították, hogy ez meg az úgy járt, hogy elment ügyvédhez, aki mondta, hogy a panaszosnak igaza van, mit ért ahhoz az alispán úr, csak adjon néki ügyvédi meghatalmazást, majd megmutatja ő annak az ellenfélnek, hogy úgy fizet, mint a köles. Azután egy idő után jött rá, hogy még is az alispán úrnak lett igaza, csak akkor már a kárán felül a saját és ellenfelének az ügyvédjét is kellett fizetni. 262 Ráczkevi Eötvös Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. március 11. - Budapest, 1916. április 13.) ügyvéd, politikus, író, publicista, országgyűlési képviselő, „a Vajda”. Az 1883-as tiszaeszlári vérvád perében a vádlottak (zsidók) védőjeként, majd a per történetéről szóló könyv szerzőjeként korának egyik legnevesebb ügyvédje lett. Pesten az Abbázia Kávéházban évtizedeken át tartott fenn egy nagy tekintélyű törzsasztalt, ahol sokat adomázott. A fővárosi társasági életben „a Vajda” néven emlegették. 263 Justh Gyula (Necpál, 1850. január 13. - Budapest, 1917. október 9.) magyar liberális politikus, országgyűlési képviselő, a Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártnak 1891-től alelnöke, 1893-tól elnöke. Az első Wekerle-kormány idején döntő szerepe volt a liberális egyházpolitikai reformok parlamenti elfogadtatásában. 1905-1909 között a házelnöki tisztséget is betöltötte. 264 Ugrón Gábor (Szombatfalva, 1847. április 15. - Budapest, 1911. január 23.) liberális politikus, Ugrón Gábor miniszter apja. 1872-1874 között a Balközép Párt, 1874-1890 és 1905-1909 között a Függetlenségi és 48-as Párt, 1890-1905 között az „Ugron-párt” színeiben politizált. 364 =