Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)
2018 / 3-4. szám
-a Forrásközlés a-Acta Papensia XVIII (2018) 3-4. SZÁM unokahúga volt. Nagy volt az öröm az egész vonalon — akkor én már technikus voltam — csak édesanyának nem tetszett, hogy katolikus lesz a menye és a nászasszonya meg olyan bigott nő, ami Veszprémben közbeszéd tárgya volt. Amikor az eljegyzés ki volt tűzve, a házasság felbomlott azon, hogy az utolsó pillanatban — dacára az ellenkező megállapodásnak — reverzálist98 követeltek Kálmántól a születendő gyermekek vallására vonatkozólag. Erre Kálmán lemondott a kislányról. Anyámtól kaptam levelet Pestre, hogy írjak gyengéden Kálmánnak vigasztaló levelet, mert nagyon le van sújtva, de ezt a szó meg nem tartást olyannak tekinti, hogy ő az életét nem kötheti azzal a családdal össze, amelyik szószegéssel előzi meg magát az esküvőt. A Csaby család azután hamarosan megbánta ezt a tettét, szerették volna visszacsinálni a dolgot, a következő nyárra kiadták Koller Matildhoz a kislányt, hogy sokat lehessen együtt Kálmánnal, de bizony inkább Kálmán nem ment ki Almádiba felmelegíteni a dolgot nem óhajtotta. Kálmán szerénységével, amivel embertársaival szemben viselkedett, elérte azt, hogy nem tartották Herbert-nek. Apánk életében is, és halála után is ment minden alkalommal előre a pályáján, amikor csak arra alkalom kínálkozott. A Huszár-fiúk, Józsi és Gyula ezt nehezményezték is, dacára annak, hogy mindkettőt édesapánk hozta a vármegyéhez, mégis ők adták ki a jelszót, hogy „elég volt a Véghelyekből”. De hiába, mert komoly munkájával, megközelíthetetlen jellemével, pártatlan magatartásával és a kisemberek feltétlen támogatásával szintén közbizalmat és általános elismerést élvezett, akár csak az édesapánk. Legjobb példa erre alispánná történt megválasztása. Ha jól emlékezem az 1915-ben történt." Én is Pőrémmel lementem erre az aktusra Budapestről Veszprémbe. Este érdeklődtem az esélyeikről, és elmondta Kálmán, hogy Hunkár főispán100 igen nagy agitációt fejtett ki és fejt ki Szélessy Dani101 árvaszéki esperese. 1878-tól veszprémi kanonok, 1896-tól éneklőkanonok. 1885-től a Dávid Árvaház főigazgatója. Szinte teljes vagyonát jótékony célokra fordította. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik. Vő. PFEIFFER 1987. 221. 98 reverzális; reversalis (latin) = kötelezvény "Véghely Kálmán 1915. március 8. -1917. augusztus 17. között volt Veszprém vármegye alispánja. HUDI1995. 60. 100 Hunkár Dénes (1852-1917) középbirtokos 1906. május 23. - 1917. április 26. között töltötte be a főispáni tisztséget, utóda Dr. Rainprecht Antal ügyvéd lett. HUDI 1995. 59. 101 Szélessy Dániel ügyvédet a főispán 1883. március 5-én nevezte ki megyei árvaszéki ideiglenes ülnökké, ekkor kezdődött vármegyei szolgálata. Még ugyanebben az évben árvaszéki jegyző, később árvaszéki ülnök, 1901. december 17-től I. árvaszéki ülnök. Hunkár Dénes főispán az 1910. december 12-13-án tartott közgyűlésen három évtizedes szolgálatát elismerve tiszteletbeli árvaszéki elnökké nevezte ki. 1924-ben nyugalmazott árvaszéki elnökként Veszprémben élt. 308 =■
