Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 3-4. szám

-= Forrásközlés =Acta Papensia xviii (2018) 3-4. szám

ünnepi téli bundáját, fél méteres kucsmáját és megfogta hatalmas portás botját, el sem lehet festőibb portást képzelni, mint amilyen ő volt.

Ő is pandúrból lett portás. Nagyon büszke volt rá, hogy ő fogta el Savanyu Jóskát.65 Sokszor elmondta, hogy hiába keresték, ha nyomra vezették is őket, mindig megszökött a gyűrűből. Egyszer azután, amikor egy szőlőhegyen a lovai patkóinak nyomát megtalálták, ő sütötte ki, hogy a patkónyom mutatta iránnyal ellenkező irányba vezette a kis csapatát és tényleg, egy elhagyott présház pincéjébe saját kezűleg fogta el az ott elrejtőzött Savanyu Jóskát. Ezt természetesen nem ilyen egyszerűen mondta el, hanem minden emberének kiadott parancsaival és a nagy lődözéssel-pufogtatással, golyók sípolásával fűszerezve. Különben ő folyton Rinaldó Rinaldini66 rabló kalandjait olvasta és ezzel és ehhez hasonló könyvekkel, illetve füzetekkel látott el bennünket gyerekeket. De ilyen történetek írásával is foglalkozott az öreg és Kálmán bátyám nagyon örült, mikor ár nem néki kellett elolvasni és bírálatot mondani az ő kéziratos regényeiről, hanem nékem adta oda és velem olvastatta azokat.

Válint Józsefnek egy fia és egy lánya volt. A fia nálunk jóval nagyobb, kéményseprő legény volt. Ez is olyan magas volt, mint az apja. Vele nem játszottunk. Később Pestre került. A lánya, Ilona Flórinak volt játszótársa, tanítónőséget tanult, és míg el nem végezte iskoláit, folyton bent volt a játékba[n]. Nagyon szerettük mi, gyerekek, a portásékat. De nem úgy a várnagyékat. Pedig ott sok gyerek volt.

Adler József volt a várnagy.67 Adler részeges ember és rossz családapa volt. Gizi lánya Flórinak volt játszótársa és tanulótársa. Őt nagyon szerette, jobban, mint a Válint Ilonát. Bózsi és Béla fiúkra emlékezem. Bózsi nyavalyatörős volt. Játék közben sokszor rájött a nyavalyatörés; már mint gyerek megszoktam az

Válint 1876-ban az ugodi tűzvész elfojtásában tanúsított bátorságáért I. Ferenc Józseftől ezüst érdemkereszt kitüntetést kapott. - Kitüntetés. = PL 3 (1876) 53. sz. (december 30.) 230.

65 Savanyú Jóska (Izsákfa, 1841. szeptember 12. - Tótvázsony, 1907. április 9.) számadó juhász, híres bakonyi betyár. Már 1860-ban meggyűlt a baja a törvénnyel. Társaival 1881-1884 között számos rablást, fosztogatást követett el. 1884. május 5-én a zalahalápi csárdában fogták el, 1886-ban halálra ítélték, de kegyelmet kapott. Az illavai és váci fogházban raboskodott, 1906-ban szabadult. Testvéréhez Tótvázsonyba költözött, ahol szabóműhelyt nyitott, de hamarosan súlyos reumája miatt öngyilkos lett. Sírja idegenforgalmi látványosság, emlékére betyárnapokat tartanak a községben. Vö. VARGA 2014. 888. (Születési adatait pontosítottuk.)

66 Goethe sógora, Christian Vulpius 1797-ben „Flaramiák kapitánya” c. kalandregényében - a ponyvaregények ősében - teremtette meg Rinaldo Rinaldini, a nemeslelkű rabló alakját.

67 Adler József várnagy és felesége, Krisztián Katalin több gyermeket neveltek. A várnagy 1880-ban a várfeljárat mellett, a falon kívüli szemétlerakóhelyet megszüntette és facsemetékkel ültette be. - Helyes. A várfeljárat mellett... = Veszprém, 6 (1880) április 18., melléklet, 2.-s 290 s-