Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 3-4. szám

-a Forrásközlés s-Acta Papensia xviii (2018) 3-4. szám bácsit, hogy tudná meg mi az, nem-e tűz vagy valami más baj. Sarolta néni szerint Béla bácsi nevetve jött vissza és azt mondta, hogy [a] „Mihály áll a kapuban és a nép ötét nézi és gyönyörködik.” Úgy kellett a lánnyal felhívatni Mihály bácsit, hogy széjjel oszoljon a tömeg, mielőtt a rendőrség közbelépett volna. Persze, megint csak az volt a mottó: „ez a szamár Mihály”. Feltűnt nékem, hogy több megyekatonának nincs szakálla. Megkérdeztem egyszer tőle, hogy: — Mihály bácsi, maga sohasem borotválta le még az szakállát? — Mire ő azt felelte, hogy de igen, egyszer. Erre bíztattam, hogy borotválja le újra. Mire ő csak kurtán azt felelte, hogy nem lehet. Erre én csak faggattam, hogy miért, végre elmondta, hogy egyszer, amikor leborotválta és az édesapám meglátta, azt mondta, hogy: — Mihály, maga vén szamár, a szemem elé ne kerüljön, míg ki nem nő a szakálla. — Azt mondta, hogy többször ki nem bírná, hogy olyan sokáig ne lássa az apámat. Amikor vendégeink voltak, ő mindig felszolgált. Esetleg többen is be voltak rendelve. Mihály bácsi felszolgálása körül is voltak némi hibák, mert többször hallottam, hogy ez a „Szamár Mihály” ezt tette, vagy azt tette. Azután tarta­lékba mindig tartott anyám fehér kötött kesztyűt, mert a néki kiadottat több­ször otthon felejtette. De azért apám fel nem cserélte volna mással. Jó apám talán érezte, hogy jó szívvel van hozzánk, amit 23 éves koromban, egyszóval 8 évvel apám halála után magam is meglepetéssel tapasztaltam. Sorozatos ex lex-ek59 miatt engem 23 éves koromban soroztak először és egyben utoljára. E miatt leutaztam Veszprémbe, és amikor a sorozás utána az eredményt közöltem az anyámmal és testvéreimmel, azután bementem a me­gyei levéltárba régi iratokat olvasni. Én hátul az állványok között voltam, mi­kor nagy robajjal vágódott ki az ajtó és jóformán beesik rajta Végbeli Mihály, és gazdájának Dokuvics István60 megyei főlevéltárnoknak boldogságtól su­gárzó arccal, jóformán ordítva újságolja: 59 exlex (latin) = törvényen kívüli állapot 60 Dukovics/Dukovits István vármegyei tisztviselő. Dukovics Sámuel előkelő veszprémi ipa­ros, evangélkikus városi képviselő és a református nemes Széli Mária házasságából született. 1884- től Veszprém vármegye árvaszéki nyilvántartója és tiszteletbeli aljegyzője, 1896-1925 között a me­gye főlevéltárnoka volt. Az 1925. március 9-i megyegyűlésen nyugdíjazták és búcsúztatták. 1888- ban Rábakeresztúron (Vas vm.) vette feleségül Zimmert Máriát. Veszprém közéletének aktív tagja volt. Az 1887-ben alakult Korcsolyaegylet jegyzőjévé választotta. Jó hegedűsnek számított, fiatal korában jótékony hangversenyeken is fellépett. 1890-től Veszprém város képviselő-testületének, H= 287 S-

Next

/
Oldalképek
Tartalom