Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)
2018 / 3-4. szám
-s Forrásközlés s-Acta Papensia xviii (2018) 3-4. szám nálunk, hanem sokkal többet, hogy bennünket úgy dirigáljon, hogy szüléinknek inkább vigasztalására, mint terhére legyünk. Erre rá is voltunk szorulva, mert a sok részvét mellett, ami talán jólesett nekik, de volt rossz ember is. Emlékezem, abban az időben többször, de később is hallottam elbeszélni, hogy a veszprémi vármegyeház építkezése előtt az ingatlanokat mind nem tudta megvenni a megye, melyeknek helyére a megyeház épült. Többet úgy kellett kisajátítani. Ezek között volt egy Kiss lakatos, asztalos is, kinek a felesége megjelent az anyámnál a többi kondoleálók55 között és azt mondta, hogy a kis Juliska halála a miatt van, hogy ő átkozta meg anyámat, amikor a házából kidobták, hogy temesse el minden gyerekét és azóta is csak azért imádkozik az Istenhez, hogy az átka megfogamzon és ez csak a kezdet és fog következni a többi is. Szegény anyám majd megőrült, annyira hatott rá ennek az eszelős asszonynak a beszéde. Sokat vigasztalta jó apám, de bizony nem sok eredménnyel, és mi, gyerekek, sokat voltunk oktatva és irányítva apánktól is, a Száz bácsitól is, hogy hogyan viselkedjünk anyámmal szemben, és miket mondjunk néki. Ami a megyeházi lakással függ össze, a megyehajdúkkal való baráti viszony, arról is meg kell emlékeznem. Természetesen a legjobb viszony Mihállyal, az édesapám oldalkatonájával fejlődött ki. Rendesen az üvegezett folyosón tartózkodott, kefével a kezében, és ha bárhol elcsípett valamelyikünket, rögtön lekefélte vagy a ruhánkat, vagy a cipőnket. Nagyon mutatta, hogy tisztán akar bennünket tartani. De lehet, hogy tehetséges cipőpucoló is volt, mert később, mikor Cseresnyés Jóska a családba került és nálunk aludt, mindig jókedvvel húzta fel a cipőjét, mondván, hogy önkéntes kora jut eszébe, csak az ottani pucérja56 tudta olyan fényesre kipucolni a cipőjét. Végbeli Mihálynak (ez volt a teljes neve) különben az elismert és mások által is sokat hangoztatott tudomány[a] az volt, hogy ő tudott legjobban díszmagyarba öltöztetni.57 Sokszor elkérték apámtól e célra a megyebeli urak. Mihály nagy dohányos volt, persze pipázott, aminek a szagát jó anyám nem igen szívlelte. Azért az üvegezett folyosót gyakran és szakszerűen szellőztette. Ha idő előtt meghallotta anyám hangját, akkor az ablakot nyitva hagyva átsomfordált az alispáni hivatal hajdú szobájába, ahol 3-4 megyehajdú mindig 55 kondoleál (latinból): részvétet nyilvánít 56 pucér (németből): tisztiszolga; Putzer = takarító 5? Végbell Mihályt 76 éves korában, 43 évi vármegyei szolgálat után, 1908 decemberében nyugdíjazták. — Nyugdíjazott megyehuszárok. = VE 3 (1908) 51. sz. (december 19.) 4. 285 3-
