Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 3-4. szám

-s Forrásközlés s-Acta Papensia XVIII (2018) 3-4. SZÁM

időpontot olyan rosszul választotta meg, hogy dacára annak, hogy akkor talán egyszer nem sírtam el magamat, de a hangulat akkor már oly magas volt, hogy dictio35 ide - dictio oda sem hallgatott meg. Aranyos, rendes, igen jó érzésű ember volt Száz bácsi, nagyon szerette apámat, anyámat és az egész családot. Az ő szájából tanultam meg a szülői tiszteletet és az ővelük szemben tanúsított magatartásából ismertem meg, mint példából az igazi, szép és őszinte tiszteletet.

Tanítani meg úgy tudott, hogy az őáltala tanított dolgok, ami nemcsak a kötelező tananyagra terjedt ki, végig kísértek egész életemen. Síromig hálás vagyok neki. Úgy hallottam, hogy édesapám, aki a veszprémi egyházközség igazgatásába nem folyt bele - azt [meg] hagyta másoknak -, hanem tevékenységét az egyházmegyénél és kerületnél fejtette ki, elment az iskolába és megnézte a closettet36 akkor, amikor én tanköteles lettem. Amit ott látott, azt mondta volna, hogy „amíg ez a retirád így néz ki, az én fiam nem jár ki ide”. Így is volt. Száz bácsi járt hozzánk minden nap egy órára. így tanított ő engem és így tanultam én tőle.

Csak tavasszal, amikor szép idő volt, akkor küldött el értem egy megbízható, rendes és nagyfiút, legtöbbször 8-ikost — ez volt a legfelsőbb osztály —, vagy ősszel az kísért el az iskolába. így ismertem meg az iskolát, az iskolapadokat, az iskolásfiúkat, a szégyenkört, a pálcát, ami abban az időben még igen fontos pedagógiai eszköz volt. Igen vigyázott Száz bácsi, hogy jó impressziókat vigyek magammal haza az iskolából, fél szeme mindig rajtam volt. Meg is szerettem az iskolát. De hiába, rendesen nem engedett járni az apám. Ennek valószínűleg az volt az oka, hogy Veszprémnek igen zord a klímája és édesapám, aki az öszszes gyerekeit inkább üvegházban szerette volna felnevelni, a kora reggeli kimenetelt a szabadba nem helyeselte. Meg talán a fűtés, 10 perces szünidő, járványos betegségre való lehetőség, hiszen mind a 6 osztály egy teremben voltunk, és bizony elég zsúfoltan nézett ki az iskola, stb. — ezer ok lehetett, amiért [az] apám nem engedett oda, hiszen annyi gyermekét temette már el. Teljesen érthető, hogy vigyázott.

Ellenben az is igaz, hogy a closett rettenetesen nézett ki. Egy hosszú deszka 6-8 lyukkal. Fedett helyen volt, de mégis olyan világos, hogy mindent lehetett látni, ami bent a gödörben van, meg azt is, ami a deszkán, mert ott is ugyanaz volt. Ilyen volt kettő: egy a fiúknak és egy a lányoknak. A lányoké természetesen el volt választva, de az sem volt különb.

35 dictio (latin) = beszéd, beszélgetés

36 closet (angol) = vécé, illemhely-S 275 3-