Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 3-4. szám

-= Műhely s-Acta Papensia xviii (2018) 3-4. SZÁM

Ami Békés jegyzetét illeti, úgy tűnik, némileg belezavarodott a 255600 magyar kifejezéssel való visszaadásába. Sajnos Szegedi költeménye ezt a számot nem hozza, jó lett volna látni, hogyan adta volna vissza magyar szavakkal. Annak alapján, ahogyan az 1140000-et „tizennégy száz ezer” [vagyis 14 x 100 x 1000] szavakkal fejezte ki, lehetne kísérletezni Békés esetében is a helyes megoldással. (Bár akkor is függőben maradhatna az a kérdés, hogyan lesz Szegedi „húsz száz és hetven ezer”-éből 2 millió hétszázezer?)

Végül vizsgáljuk meg a számításokat tartalmazó másik bejegyzést is! Ezt az íráskép alapján és a záradék szerint is egyértelműen Békés György rektor készítette 1727-ben, még a napi dátumot is pontosan megadta. Tulajdonképpen egy pénzátszámítási feladat leírása ez, annak példákon való részletes bemutatása, hogyan kell egy tallérokban megadott összeget forint értékre átváltani. Bár a szövegben sehol sem szerepel, de a leírt példákból világosan kiderül, hogy 1 tallér = 1,5 forint, vagyis itt alighanem a (kurta) tallérról és a német (rajnai, rénes) forintról van szó. A tallér elsősorban a Német-római Birodalom területén és a perem-országokban a XVI. századtól elterjedt nagyobb ezüst értékpénz-fajta. A kurta tallér a pénzromlás következtében alakult ki, a birodalmi tallér 2/3-át érte. A német (rajnai) forint ekkor már nem a Rajna menti választófejedelemségek által vert aranyforintot jelentette, mert az a XVI. század közepére eltűnt a pénzforgalomból, hanem osztrák és magyar területeken számítási pénzként használták, mely 60 krajcárt ért. Maróti György 1743-ban megjelent aritmetika tankönyve szerint valóban ennyi volt a kurta tallér és a rajnai forint közti váltószám.66

Honnan vette Békés ezt a szöveget? Maróti tankönyve a másféllel való szorzás ilyetén összeadásos módszerét nem tartalmazza, különben is megjelenése előtt 16 évvel járunk. Hazai megjelenésű matematika tankönyvből Békés koráig bezárólag — egy (a mai kor függvénytáblázatának megfeleltára. VI. XVI. századbeli magyar költők művei. V. Szerk. Szilády Áron. V. Bp., 1896. 153-187. 179 (842-854. sor).

66 A tankönyv 1743-as első kiadása a sok átszámítási példafeladat mellett tartalmaz egy táblázatot is, mely krajcárban fejezi ki a 11 leggyakrabban használt pénznem értékét. Eszerint 1 tallér 90,1 rajnai forint 60 garast ér. Az 1782-es harmadik kiadás táblázata hozzáigazítja az adatokat a kor viszonyaihoz: néhány pénznemet elhagy, másokat újonnan szerepeltet, így összesen 12-t hoz, és ahol kell, az arányszámot is változtatja. A kurta tallér és a rajnai forint krajcárban kifejezett értéke változatlan. MARÓTI György: Arithmetica, vagy számvetésnek mestersége. Debrecen, 1743*. 153- Debrecen, 17823.116.

230 s-