Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 1-2. szám

-s Kisebb Közlemények *■ Acta Papensia xviii (2018) 1-2. szám zül Galy Jánosról, Bakcsy Béláról, Vajda Gyuláról, Molnár Györgyről, Füssy Jó­zsefről — utódaikról, aVB-titkárokról szintén, így Vörösmarti Józsefről, Kruppai Alajosról, Listár Ágnesről). A faluban jeles személynek számított a közigazgatás mindenese, a községhá­zán belüli tevékenységet, a kézbesítést, a hirdetést ellátó kisbíró. A csekély for­rásanyag miatt szerény adatok ismertek róluk. Leglátványosabb tevékenységük a jegyzőtől írásban megkapott hirdetés volt, amelyet meghatározott útvonalat bejárva, meghatározott helyeken olvastak fel. A kötet a kisbírók közül Lukács Jánossal foglalkozik, akinek fia, majd unokája ugyancsak betöltötte ezt a tisztsé­get. A kisbírót a hangosbeszélő váltotta fel, amit Sárkeresztesen mikrofonnak, pletykafazéknak neveztek. Sárkeresztes képéhez is hozzátartoztak a koldusok, akik könyöradományok­­ból tartották fenn magukat. A koldulást a jogalkotók szabályozták, a községi tör­vény tartalmazott erre vonatkozó rendelkezéseket. Ámde ennek ellenére egy­szerre létezett engedéllyel és engedély nélküli koldulás. Sárkeresztesen — más falvakhoz hasonlóan — rendszeresen megjelentek a koldusok, akik a községhá­zán meghatározott időre kaptak engedélyt a falun belüli koldulásra. Felügyele­tüket a kisbíró látta el. Eleven képet rajzol Gelencsér József ezekről a társadalom perifériájára szorult emberekről. A sárkeresztesiek szigorú véleménnyel voltak a koldusokról, a részvétet főként a testi fogyatékosok váltottak ki belőlük. A következő alfejezet szereplői a református lelkészek és a tanítók, akikkel személy szerint foglalkozik. A lelkészek időrendben: Pécsváradi Gergely, Par­­ragh Ferenc, Csizmadia Lajos, Lukács István, Babay Kálmán, Csomasz-Tóth Kálmán, Németh Lajos. Közülük többen jeles életművet hagytak hátra. Csiz­madia Lajos pl. a pápai teológia jeles professzora lett, Babay népszerű íróként, Csomasz-Tóth zenetörténészként, énekeskönyv-összeállítóként, himnológus­­ként ismert. A tanítók (Reményik János, Tóth István, Donáth Dénes, Szalay Hona, Hingyi István, Ballai Klára) szintén meghatározói voltak a község életének. Őket követi a csendőrörs és Varga István örsparancsnok bemutatása, majd a falu köznemeseit veszi sorra: a Dávid, Horváth, Juhász, Kossá, Pénzes, Puch, Szomor családokat. Róluk megállapítja, hogy nemesi származásukat a XX. század elejétől sem ők, sem a faluközösség nem igazán tartotta nyilván. A nemesi családfát egyedül a Kossá család őrizte meg.-« 165 =

Next

/
Oldalképek
Tartalom