Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 1-2. szám

-= Műhely s-Acta Papensia XVIII (2018) 1-2. SZÁM

mok belső berendezése az elhangzó szó kiemelésével, a szószék fölé emelt hangvetővel adott nagy súlyt a prédikációnak, a bibliai igék szóban érkeztek a hallgatósághoz. Esetenként a berendezésekre bibliai igéket írtak fel, de célszerűbb volt egyszerű szimbolikus ábrákkal is kiegészíteni, vagy helyettesíteni a szövegeket.32 A falusi, mezővárosi, szabad királyi városok gyülekezeteinek újkori társadalmi tagolódását, vallási életét a fennmaradt források segítségével felrajzolni szinte lehetetlen. Bár az 1990-es évektől napjainkig nagyon jelentős forrásfeltárás és -kiadás történt, a különféle irattípusok a mindennapok történetét kevéssé világítják meg. A perekből és vizitációs jegyzőkönyvekből, iratokból a közösségek devianciáit ismerjük meg, belőlük a mindennapok és életformák nehezen ismerhetők meg.33 34

Benda Gyula és munkatársai hasonló következtetésekre jutottak: „A valóságban különböző paraszti és polgári köztes állapotok, szociológiai értelemben vett rendies élethelyzetek léteztek (például az alföldi mezővárosok polgárai, a dunántúli kisvárosok jogilag zsellér iparosai stb.). Vallási, etnikai és jogállásbeli és földrajzi különbségek is jelentős szerepet kaptak a társadalom readies szerkezetében (nemcsak a zsidóság, hanem például az evangélikus németek, szlovákok is sajátos csoportot alkottak.)”5*

E társadalmi csoportok viszonya az íráshoz és az olvasáshoz sokféle lehetett, de ismereteink erről szórványosak, vagy nincsenek. A Tóth István György által feltárt kora újkori olasz misszionáriusi iratanyagaiból (levelezés, jelentések) meríthetünk néhány adatsort a közállapotokról, amelyek azért (elfogult) katolikus térítők képei az „eretnek” (protestáns) világról. Ezek sem biztatóak az olvasás, Biblia-használat kérdéseiben. Ennek ellenére írás és könyv szerepe a magyarországi missziókban fontos volt. A misszionáriusok a protestáns könyveket elégették, ugyanakkor könyveket írtak, hitterjesztő iratokat hoztak magukkal. Tóth István György írja, hogy a magyarországi misszionáriusok sokkal kevésbé támaszkodtak az írott szóra és a könyvre.35 Az ellenreformáció képviselői iratokat, kis könyvecskéket forgalmaznak Olaszországban, Franciaországban. A prédikáció és a körmenet mellett refutáció (cáfolat) lett a rekatolizáció

32 SZACSVAY 2001a, 2001b.

33 KÓSA 2014. 317.: A szerző szerint „...az esperesi egyházlátogatások céljuknál fogva elsősorban a kihágásokat és szankcionálásukat rögzítették, csak vázlatosan ismertetnek meg a normakövetők vallási életével.”

34 BENDA 2006. 345.

35 A misszionáriusok tevékenységéről lásd: TÓTH 2007.

12