Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 1-2. szám

s Forrásközlés =­Acta Papensia xviii (2018) 1-2. szám kárhoztathatsz minket és mindeneket! Ó, Atyánk! Szégyenljük, és nem mérjük szemeinket felemelni Felségedre,34 mert minden mi gonosz cselekedetink előt­ted állanak vádolásunkra,35 és minden titkos bűneink nyilván vadnak előtted.36 ímé, bűnben formáltattunk, és álnokságban fogantattunk,37 természetünk sze­rént. Haragnak fiai38 veszedelemnek edényei, a bűnökben megholt, a jótúl ide­gen, minden gonoszokra penig hajlandók vagyunk, veszett és nyomorult álla­potban, és magunkkal jó-tehetetlenek vagyunk. Nem szabadíthatjuk ki magun­kat ez veszedelem vermébűl,39 Mi eredet szerént való vétségünk penig, ó, édes Atyánk! Mennyi gonosz cselekedetünkkel árultuk el magunkat! E rossz fa, bosszúdra [azaz bosszantásodra], mely férges, mérges, halálos gyümölcsöket terem,40 ma is terem; naponként, óránként, esztendőnként, melynek emlékezete fájdalmas nékünk, és elhordozhatatlan tereh [azaz teher] a mi vállainkon. Jaj, meg nem gondolánk, Felséged könyörülő, hozzánk mutatott nagy szeretetit! felötte igen meg utálá. — Zsolt 106,40: Azért fel gerjede az Úr haragja az ő népe ellen: és meg utálá az ő örökségét. — Jer 31,37: ...ha oda fel az égeket meg mérhetik... én is meg utálom az Izraelnek minden magvát, mind azokért, mellyeket cselekedtenek... — JerSir 2,7: Meg útálá az Úr az ő óltárát, meg veté az ő Sanctuáriomját... 34 Lk 18,13: Az Publikánus pedig távól állván, nem akarja vala szemeit is az égre fel emelni... — Lk 16,23: És a pokolban fel emelvén az ő szemeit [a gazdag ember], mikor volna az kénokban látá Ábrahámot távól, és az Lázárt az ő kebelében. 35 Jn 5,45: Ne alítsátok [azaz iie véljétek], hogy én vádoljalak titeket az atyánál: vagyon, ki vádoljon, tudni illik Mózes, az kiben ti reménségteket vetettétek. — Jel 12,10: És hallék nagy szózatot az égben, melly ezt mondja vala: Mostan lőtt az szabadítás, és az erő, és a mi Istenünk­nek országa, és az ő Krisztusának hatalma. Mert a mi atyánkfiainak vádolója le vettetett, ki vá­dolja vala őket éjjel és nappal az mi Istenünk előtt. 36 Zsolt 90,8: Mert az mi álnokságinkat elődbe vetetted: és az mi titkos bűneinket az te or­cádnak világa eleibe. — 2Thes 2,7: Mert immáran az álnokságnak titka cselekeszik... 37 Zsolt 51,5: Ímé, én álnokságban fogantattam, és az én anyám bűnben melenggetett enge­­met (az ő méhében). 38Róm 9,22: Ha pedig meg akarván mutatni az ő haragját... el szenvedte nagy békességesen az haragnak edényit, mellyek veszedelemre készíttettek. — Ef 2,3: Mellyekben... azokat csele­kedvén, mellyek a testnek és a mi gondolatinknak tetszettének vala: és valánk a haragnak fiai, mint egyebek. 39 Zsolt 55,23: Te azért, Isten, az verembe taszítod ezeket... 40 Mt 7,18: Nem teremthet az jó fa hitvány gyümölcsöket, sem az meg veszett fa jó gyümöl­csöket. — Mt 12,33: Vagy légyetek jó fák, és teremtsetek jó gyümölcsét, vagy légyetek rothadt fák, és teremtsetek hitvány gyümölcsét, mert az gyümölcstől esmértetik meg az fa. — Lk 6,43: Mert nem jó fa az, a melly hitvány gyümölcsöt teremt, és nem gonosz fa, a melly jó gyömölcsöt teremt. — Róm 7,4: Azért atyámfiai, ti is megholtatok az törvénynek, az Krisztus testében, hogy másé lennétek, tudni illik azé, az ki halálból fel támasztatott, hogy gyümölcsöt teremtsünk Is­tennek. — Fii 4,17: ...kévánok bővölködő gyümölcsöt az ti hasznotokra. 126 s-

Next

/
Oldalképek
Tartalom