Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)
2017 / 1-2. szám - Műhely - Köblös József: Exmisszió, ordináció, konszekráció. A lelkészi hivatal elnyerésének lépései a Dunántúli Református Egyházkerületben a XVII-XVIII. században (2.2. rész: Tanulmány)
-s MŰHELY ®ACTA PaPENSIA XVII (2017) 1-2. SZÁM görzsönyi lelkészt helyettesítette, mielőtt a fehérvárcsurgói gyülekezetbe került volna, 1772-ben Dereskén bocsátotta ki a lelkészi szolgálatra.466 Mindkettőjük esetében a kibocsátás egy céduláról utólagosan lett bemásolva a kötetbe, az esperes pedig, miután Bozókiról megjegyezte, hogy Szapra lévén rendeltetve, Kocsi Horvátnál pedig, hogy most Fehérvárcsurgón szolgál, mindegyiküknél az examinaltatott és candidaltatott kifejezéssel foglalta össze a kibocsátás előzményeit.467 A rendeltetett ige előfordul még két másik esetben is. A Szilágyi Tönkő István sajátkezű kötelezvénye után beírt utólagos megjegyzésben többek között azt olvashatjuk, hogy kibocsátása után Felsőőrbe rendeltetett,468 Berényi Ferencet pedig, aki már 1732 óta a veszprémi egyházmegyében szolgált, most, amikor 30 évvel később átjött a pápaiba, az esperes által Adorjánházára rendeltetvén az itteni elöljáróknak is engedelmességet fogadott.469 A szóba egyértelműen a latin ordinatus est, illetve a magyarított ordináltatott kifejezést hallhatjuk bele. Berényi Ferenc esete más szempontból is érdekes. 1732-es exmittálására úgy emlékezik vissza, hogy akkor Deáki Márkus István veszprémi esperes által a papi hivatalra exmissus és candidaltatott lévén akkori felszenteltetése alkalmával már egyszer tett engedelmességi fogadalmat.470 Lelkészségre való kibocsátását és jelölését tehát, mivel liturgiája, mint láttuk, kézrátételes áldást is magában foglal, egyértelműen felszentelésként értelmezte! Még egy reverzálisra szeretném felhívni a figyelmet, ez pedig a későbbi ágendaíró Hevesi Sámuel kötelezvénye. Ő 1737-es bejegyzésében azt írja, hogy 466 Kocsi Horvát Sámuel tatai és nagykőrösi tanulmányok után 1761-ben kezdte a teológiát a sárospataki kollégiumban, majd 1770-ben a frankfurti egyetemre is kiment. Hazatérése után lett rövid időre görzsönyi lelkipásztor, majd 1772-1783 között Fehérvárcsurgón, 1783-1806 között pedig Veszprémben szolgált. 1795-1798 között egyházmegyei jegyző, majd 1799-1805 között veszprémi esperes is volt. 1808-ban halt meg. OREL 1.1. u. Felsőgörzsöny. I. 2. II. 3 (hibásan hozza 1773-tól Veszprémben). TtREL I. 8. d. 11. Veszprém. 1, 43-45. TÓTH 1927. 34. ZOVÁNYI1977. 688. HÖRCSIK1998. 283. PETHŐ 2000. 20. HUDI2002. 448. TAR 2004. 97 (532. sz.). Ferenci Jánosra adatok: KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 396. 467 KRÁNITZ 2012. 61. 468 Uo. Szilágyi Tönkő István 1771-ben Felsőőrön, 1772-1775 között Dunavecsén lelkészke- dett. 1775-ben szentesi első prédikátornak választották, de még abban az évben meghalt. TtREL I. 8. d. 2. Dunavecse. 55. GUETH 1873. 12. TÓTH 1927. 32. 469 KRÁNITZ 2012. 58-59. Berényi Ferencet 1732-ben exmittálták a veszprémi egyházmegyéhez tartozó Szőlős gyülekezetébe, ahol 1734-ig szolgált. 1738-ban Lovason találjuk, 1741-1753 között Nagyvázsony, 1753-1762 között pedig Pécsely lelkésze volt. 1762-ben átjött a pápai egyházmegyébe, ahol 1765-ig Adorjánházán, 1771-ben pedig Felsőőrött szolgált. KÖBLÖS-KRÁ- NITZ 2009. 341. TtREL I. 8. d. 6. Alsóörs. 6. Balatonszőlős. 1 (1738-ban Szőlős!), 3, 4. d. 9. Nagyvázsony. 1, 3, 5. Nemespécsely. 2 (József!), d. 11.Tótvázsony. 7 (József!). VÁRADY 2002.637. 470 KRÁNITZ 2012. 58-59.-= 56 =-