Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 3-4. szám - Szemle - Erdész Ádám: A Kner-család és más történetek. Tanulmányok (Hudi József)

-з Szemle bAcTA PaPENSIA XVII (2017) 3-4. SZÁM

A nagyapa Bécset, Prágát is megjárt ügyeskezű, kreatív kecskeméti lakatosmester, az apa vagyonszerző, a vármegyei elithez tartozó uradalmi tiszt, aki nemcsak fiait, hanem lányait is taníttatja. A hét fiú közül kettő apja foglalkozását követi, míg a többi diplomát szerez és jogi, vármegyei, tanári pályán helyezkedik el.

A fiúk születési rendjében ötödik Márki Sándor (1853-1925) jutott a legmagasabbra. Művei, tanulmányai, újságcikkei, szakmai közéleti szerepvállalása, tanári munkássága révén országos ismertségre tett szert. Azt mondhatjuk, hogy már középiskolás korában arra a történészi szerepre készült, amely szaktudományos alapon szolgálja a nemzeti identitás kialakítását, harmonikusan összehangolja a forráskritikát és hazaszeretet. (A következő nemzedék képviselőjeként Szekfű Gyula — vállalva a hazafiatlanság vádját — gyökeresen szakít ezzel a szemléletmóddal.)

Márki tehetsége korán kibontakozott. Első történeti szakcikke 16 évesen, 1869-ben jelent meg a Századokban, a Magyar Történelmi Társulat folyóiratban. Kezdetben Thaly Kálmán biztatta, de sem őt, sem másokat nem követett: mindvégig a saját útját járta. Nagyváradi, pozsonyi gimnáziumi, pesti egyetemi évei alatt elsajátította mindazokat a kutatói, szerkesztői-szervezői, írói készségeket, melyekre mások csak pályájuk során tehettek szert. Középiskolai tanárként megfordult Aradon és Budapesten (1876-1892), majd 1892-től a kolozsvári egyetem tanára lett és haláláig tanított. Az első világháború végéig igen termékeny, nemzettudatot és közvéleményt formáló vezető történészeink egyike volt. Hagyatékát (levelezésének nagyobb részét, 20 éves korától élete végéig vezetett naplóit) a szegedi egyetemi könyvtár őrzi.

A szerző a naplók, levelek, elbeszélő források alapján plasztikus képet rajzol Márki kolozsvári egyetemi tanári pályájának 1892-től 1905-ig terjedő időszakáról. Márki ezalatt a Külmagyar utcában, a református egyház tulajdonában lévő Plihál-ház első emeletén lévő hatszobás lakásban lakott, két állandó alkalmazottat tartott. Részt vett az egyetem vezetésében, a város kulturális és társasági életében. Örökségének, rendkívüli szorgalmának, takarékos életmódjának köszönhetően anyagi biztonságban, jómódban, és boldog házasságban élt, jelentős megtakarítását bankban tartotta. A középkori és újkori egyetemes történet tanítása mellett a tudományos kutatásra és tudományos ismertterjesztése is nagy gondot fordított. írói tiszteletdíjai éves jövedelmének mintegy 40%-át tették ki. Kapcsolati hálójának vizsgálata azt mutatja, hogy a felső középosztálynak közvetlen összeköttetése volt a döntéshozó politikai elittel, s Márki ezen osztály tagjaként formálta a város arculatát. Nemcsak magyarországi, hanem számos külföldi utazáson is részt vett, melyek közül emlékezetes maradt az 1889-es párizsi út, a világkiállítás megtekintése. Az írók és Művészek Társasága által szervezett társasutazáson 850 fő vett részt, az utazásnak része volt Kossuth Lajos meglátogatása Torinó- 336 s-