Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 3-4. szám - Szemle - Erdész Ádám: A Kner-család és más történetek. Tanulmányok (Hudi József)

s Szemle sAcTA PAPENSIA XVII (2017) 3-4. SZÁM

haszon elvét követve, a tiszta haszon jó részét a termelésbe visszaforgatva biztosította a folyamatos fejlődést. Az üzleti sikerrel párhuzamosan társadalmi elismertsége helyben és országosan egyaránt nőtt, melyben szerepet játszott, hogy munkái megjelentek és a Borsszem Jankó élclapban is folyamatosan szerepelt illusztrált humoros írásaival. Puritán életvitelével, a közjó szolgálatával nemcsak Gyoma nagyközség, Békés megye, hanem a nyomdász szakma országos elismerését is kivívta. Gyomán az első világháborús hősök emlékére ültetett Hősök fasora ma is hirdeti emlékét. A családi tradíciókat 1970 óta a Kner-házban kialakított Kner Nyomdaipari Múzeum őrzi.

Kner Izidor mindhárom fia a könyves-nyomdász szakmát választotta, sorsukat azonban a világpolitika alakulása más-más irányba terelte. Legidősebb fia, a kiváló kvalitású Imre már 13 évesen szedőinasként dolgozott (egy évet Lipcsében is tanult) és 17 éves korától átvette a műhelyben folyó munkák irányítását, így méltó folytatója és kiteljesítője lehetett apja munkásságának. A reményteli jövőt azonban beárnyékolta az első világháború elvesztése, s nyomában a román megszállás, melynek következtében a betűkészlet és a vevőkör kétharmadát is elvesztették.

A nyomdaüzem 1944-ig, a családtagok deportálásig a régi keretek között működött, és sikeresen alkalmazkodott a piaci viszonyokhoz és a megváltozott körülményekhez. A zsidó cégek közszállítását megszorító második zsidó- törvény (1939. évi IV. te.) után is meg tudták őrizni a cég működőképességét azzal, hogy Endre első világháborús frontharcos kitüntetései okán mentesültek a korlátozások alól. Kner Izidor halála után, 1935-1942 között a Kner-testvérek (Kner Imre és öccse, Endre) cégtulajdonosként irányította a céget, 1942 után (Endre munkaszolgálata idején) minden teher Kner Imrére hárult.

Kner Imre Hitler hatalomra jutása, a világháború kitörése után úgy döntött, hogy a helyén marad, s jó magyarként, becsületesen dolgozik a jobb idők beköszöntéig. Meggyőződéssel vallotta, hogy az olyan politikai rendszer, amely a gazdaság törvényeit megsérti, eleve bukásra van ítélve. A vállalat a fokozatos országgyarapítások során részben visszanyerte 1918-ban elvesztett piacait, de fejlődése, fennmaradása rendkívüli erőfeszítéseket kívánt. Ekkor is a köz- igazgatási nyomtatványok biztosították a nyereséget, s tették lehetővé évente néhány szép könyv kiadását. (A megrendelések 90%-a a községi és városi nyomtatványszükséglethez kötődött.) A könyvkiadás szűk térre korlátozódott. A kisszámú, de tipográfiailag igényes könyv jelezte, hogy tartják a könyvművészeti színvonalat. Emellett sajátos alkalmi házi kiadványokkal is jelentkeztek. Időről időre ajándéknak szánt kis szépirodalmi nyomtatványokkal, a 10-20 példányban előállított magas színvonalú ún. privatdruckkal tisztelték, lepték meg ügyfeleiket, barátaikat.

A két világháború közötti, a második világháború alatti időszakot több önálló, egymáshoz illeszkedő tanulmányban tárja elénk a szerző. Az 1920-as, 1930-as

333