Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)
2017 / 3-4. szám - Újraolvasó - Huszonöt év. [A pápai állandó színház fennállásának 25. évfordulójáról]
-3 Űj RÁOLVASÓ =Acta Papensia xvii (2017) 3-4. szám forintba került.15 A díszleteket Fenyvessy Ferenc16 elnöklete alatt külön bizottság szerezte be. A színház megnyitása 1881. dec. [ember] 7-én és 8-án ment végbe.17 Az első napon Jókai prológját szavalták és Beödy Gábor18 színtársulata előadta Szigligeti [Ede]19 „Nőuralom” c. vígjátékát, a főbb szerepekben Feleki Miklós20, Felekiné Munkácsi Flóra21 és Mihályffy Károly22, a Nemzeti Színház tagjaival, mint vendégekkel. Másnap Soós Lajos23 prológját szavalták és Csepreghy24 „Sárga csikó” c. népszínművét adták. 15 A színház építése, berendezése valóban 22.000 osztrák értékű forintba került. Az adakozásokból csak 16.000 forint jött össze, a hiányzó 6000 forintot bankkölcsönből fedezték, melyet a színházi jövedelemből kívántak törleszteni. NÁDASDY 1981. 61. 16 Fenyvessy Ferenc (Eger, 1855. szeptember 9. - Veszprém, 1903. június 3.) jogász, újságíró, politikus. 1879-1892 között a Pápai Lapok szerkesztője, 1898-tól haláláig Veszprém megye főispánja volt. Életrajzát lásd bővebben: VARGA 2014. 311. V A színházi részvénytársaság részvényeseinek névsorát, a megnyitó ünnepségen elhangzott verseket, beszédeket közli: NÁDASDY 1981. 238-249. 18 Beödy Balogh Gábor (Ihászi, 1841. február 10. - Bp., 1905. január 24.) színész, rendező, szinházigazgató. 1873-1883 között Győrben, Kassán részben művészeti vezetőként dolgozott, közben rövidebb időre maga is vezetett kisebb társulatokat. Pápán 1880-ban, 1881-ben és 1882-ben szerepelt társaságával. NÁDASDY 1981.157-158. - Bővebb életrajzát lásd: SZÉKELY 1994. 84. 19 Szigligeti Ede; Szatmáry József (Nagyváradolaszi, 1814. március 8. - Bp., 1878. január 9.) színész, rendező, drámaíró, színházigazgató, szakíró, 1840-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Népszínműveivel új műfajt teremtett. Nőuralom c. vígjátékát 1862-ben írta. SZÉKELY 1994. 750-751. 20 Feleky Miklós (Nagygalambfalva, 1818. december 18. - Bp., 1902. március 16.) színész, rendező, színházigazgató, jeles műfordító. 1852-től a Nemzeti Színház tagja, 1884-ben a Várszínház, 1885-ben a Gyapjú utcai színház igazgatója. Sokoldalú színész, de igazi szerepköre a szalon vígjátékokban volt. SZÉKELY 1994. 213-214. 21 Felekyné Munkácsy Flóra; Gaidler Emília (Baja, 1836. április 29. - Bp., 1906. október 1.) színésznő, 1855-től a Nemzeti Színház tagja, 1858-tól Feleky Miklós felesége. Kezdetben a romantikus lányszerepek, később anyaszerepekben érzelmes megformálásával aratott sikert. 1901-ben visszavonult a színpadtól. SZÉKELY 1994. 527. 22 Mihályfi Károly (Arad, 1857. július 27. - Bp., 1936. május 13.) színész. 1875-től vidéken, 1880-tól a fővárosi Nemzeti Színházban játszott, amelynek 1909-től örökös tagja volt. 1926-ban vonult nyugdíjba. A romantikus szavalóiskola képviselője volt, 1893-tól fiatal hősöket, hősszerelmeseket alakított. Legnagyobb sikereit Márkus Emília partnereként a francia drámákban aratta. SZÉKELY 1994. 510. 23 Soós Lajos (Csajág, 1856. augusztus 7. - Bp., 1902. július 2.) költő, közigazgatási tisztviselő. Pápán a református jogakadémián tanult, a képzőtársulatban kezdett verseket írni, később a megyei és dunántúli lapok is közölték verseit. Édesanyja révén Balatonkeneséhez kötődött. 1899- ben, 1900-ban verseskötete jelent meg. Balatoni Szövetség 1927-ben a kenesei Magas-parton obeliszket állított az emlékére, mely ma is látogatható, mellette kilátóhely épült. VARGA 2014. 917-918. 24 Csepreghy Ferenc (Szalka, 1842. augusztus 15. - Görbersdorf, 1880. február 6.) tehetséges, fiatalon elhunyt, sokra hivatott színműiró. 1875-től a Népszínház titkára, népszerű darabokat irt a színház számára. A Sárga csikó c. népszínművét 1877. december 14-én mutatták be a
