Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 3-4. szám - Forrásközlés - Sárközi Gergely Antal: Mándi Márton Tamás kéziratos önéletrajza

-з Forrásközlés =­Acta Papensia xvii (2017) 3-4. szám magatartására, „önfejűségére” utaló nyomokat önéletírásában, valamint az egyházmegyei ügyekhez való viszonyulásában is felfedezhetünk. Az ifjú lelkipásztor 1869. év augusztus 16-án nősült. Tekintetes Kopácsi [Ko- pácsy] Miklós római katolikus, és Horváth Amália református vallású szülők Kamilla nevű hajadon leányát vette feleségül, aki még azon év októberében áttért a református vallásra. Házasságukat Isten három gyermekkel áldotta meg: László (1870), Kamilla és Irén nevű gyermekük született. Márton László alig 24 esztendős korában, 1894. június 6-án elhunyt.8 Leányai később férjhez mentek: Kamillát Farkas Sándor református lelkipásztor, Irént Kun Lajos jegyző vette feleségül.9 Márton Tamás felesége, Kopácsi [Kopácsy] Kamilla 1904. december 4- én, 53 évesen hunyt el, a csőri családi sírboltba temették, akárcsak őt.10 11 Márton Tamás előbb Szentantalfán (1868-1870), majd 1870-tól 1906-ig, „nyugdíjazásáig” Csórón szolgált. Csórón legelőször a gyülekezet levéltárát kezdte rendezni. Munkája során fény derült гита, hogy a lelkész és tanító javadalmát képező, összesen 27 kh földterület telekkönyvileg rendezetlen, még mindig Szőgyény Meurich László11 nevén vem, s az egyházi alkalmazottak csak mint gracionálét használják azt. Az 1825. évi leltárból világossá vált, hogy az az egyházközség tulajdonát képezi: 1748-Ьгт az akkori földesúr, Fehérváry Pál12 erőszakkal elvette, de az egyházközség tőle 150 rhénes forintért visszaváltotta. Márton Tamás kezdeményezésére Szőgyény Marich László végül megen­gedte, hogy a kérdéses földeket a csőri református egyházközség nevére telek- könyvezzék. Az átírásnál ügyeltek arra, hogy a lelkész és a tanító, mint a földek haszonélvezői szerepeljenek a telekkönyvben.13 8 Gyász. = DPL 5 (1894) 24. sz. (június 17.) 383-384- Fiát Pap Sándor veszprémi egyházmegyei esperes temette. A sírnál tartott beszéde egyúttal az új református temető megnyitását jelentette. 9 VARGHA 1916. 90. 10 Gyászhírek. = DPL 15 (1904) 50. sz. (december 11.) 857.1904-ben Farkas Sándor és Mándi Márton Kamilla gyermekei: Edit, Lenke, Sándor, Irén, Miklós, Kamilla gyászolták az elhunytat. 11 Magyarszőgyényi és szolgaegyházi Szőgyény-Marich László (Pest, 1806. január 2. - Szé­kesfehérvár, 1893. november 19.) nádori ítélőmester, a bécsi magyar királyi udvari kancellária referendáriusa, majd kancellárja, Fejér vármegyei birtokos. 1851-1860 között a birodalmi tanács tagja, 1860-ban alelnöke. 1865-től 16 éven át Fejér vármegye főispánja, 1875-1883 között a főren­diház másodelnöke, majd elnöke. 1873-ban főkamarásmesteri, 1884-ben támokmesteri, 1888-ban országbírói kinevezést kapott. A politikától 1884-ben visszavonult. Nyomtatásban megjelent em­lékiratai a reformkor, a szabadságharc, az önkényuralom és kiegyezés korának fontos dokumen­tumai. SZINNYEI1909. XIII. 1086-1088. 12 Fehérváry Pál katolikus csőri földbirtokos, 1746-ban magánkápolnát építtetett a csőri ka­tolikusoknak. Ekkor a falu földesurai a Fehérváry és Nedeczky család tagjai voltak. Vö. DEGRÉ- ZÁBORSZKY 1984. 223. 13 DREL П. 6. A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlési jegyzőkönyvei, 1907.60-61.-= 269 s-

Next

/
Oldalképek
Tartalom