Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 3-4. szám - Műhely - Bárány Zsófia: A lelkiismereti és vallásszabadság kérdése a Veszprém vármegyei nyomtatványokban (1817-1841)

-s MŰHELY sAcTA PaPENSIA XVII (2017) 3-4. SZÁM

A vármegye ebben is — a fentebbi tekintetében talán nem meglepő módon — kulcsszerepet töltött be. Az 1838 decemberében kinevezett Kopácsy érseki stallumot visszautasító válaszát 1839. január 4-én Ludovico Altieri bécsi nuncius a főpap túlzott lelkiismeretességével igyekezett magyarázni, jobb színben tüntetve fel ezzel a római államtitkárság előtt a püspököt. Beismerte ugyanakkor, hogy a jelenlegi magyar helyzetben, ami szerinte egyáltalán nem kedvez az egyháznak, valóban fáradtságos és nehéz feladatot jelent ez a tisztség. Mindamellett, hogy a régóta üresen álló stallum betöltése tovább húzódik, a „népgyűlésen, azaz a diétán” olyan személyre vem szükség a katolikus egyház élén, aki biztosítani tudja a püspökök együttműködését úgy, hogy „a katolikusellenes párt, amely egyben Monarchia ellenes”, követeléseit is képes visszaverni.42 Ehhez viszont valóban nem alkalmas egy félénk püspök. A nuncius szerint ezt a véleményt osztotta Klemens Wenzel Lothar von Metternich is. Mi több, az államkancellár azt javasolta a nunciusnak, hogy igyekezzenek kideríteni Kopácsy valódi szándékait, egyetértve ebben a nádorral, aki őt ajánlotta. Ki kell kutatni, hogy van-e olyan személy, aki ráveheti őt a tisztség elvállalására — ellenkező esetben új embert kell keresni. Metternich szerint mindezt viszont a közelgő diéta előtt kellett volna még lebonyolítani.43

Az államkancellár véleménye — miszerint szükséges lenne a jelölt „szándékát” pontosabban körülhatárolni — nem volt alaptalan.44 Mindamellett, hogy a feszült politikai légkörben a visszalépés ténye már önmagában meglepetést keltett,45 a későbbiekben beigazolódó janzenista vádak csak tovább bonyolították a helyzetet.46 A források azonban гита engednek következtetni, hogy

42 Altieri levele, (regisztrum) SJ. 1839. január 4. ASV Arch. Nunz. Vienna, 280 В föl. 6v. vö. MESZLÉNYI1934. 374-382. Meszlényi részletezi a kinevezés további levélváltásait.

43 ASV Arch. Nunz. Vienna 280. В fol.7r.

44 1838. december 20-án nevezték ki esztergomi érseknek, amelyet 1839. május 28-án csak azzal a feltétellel fogadott el, hogy a veszprémi püspökséget három évre megtarthatja, mint a bazilika építéséhez szükséges finanszírozási alapot. Vö. Válasz Kopácsynak Veszprémbe a „hármas feladatkörrel” kapcsolatban. 1839. február 26. ASV Arch. Nunz. Vienna, 282. A föl. 29V.; Kollár István vicariusnak a sematizmusra küldött válasz Esztergomba. 1839. február 17. ASV Arch. Nunz. Vienna, 282. A föl. 24г.

43 Rudnay Sándor halála után az esztergomi érseki szék 1831. szeptember 13-tól 1838. december 20-ig üresen állt. A hosszú sede vacante alatt érseki helynökként Kollár István működött. Feltehetőleg e hosszúra nyúlt üresedés miatt küldött a helynök 1837-ben XVI. Gergelynek egy karácsonyi üdvözletét, kérve a pápa áldását, felhívva ezzel is a figyelmet a magyar hierarchia súlyos hiányosságára. Vö. S.RR.SS., AA.EE.SS. 7.I.II. Austria, Pos. 86., fase. 22. Ungheria, Stri- gonia 1837.

46 József nádor által támogatott Kopácsyról Altierinek kezdteben igen jó véleménye volt. A feljelentést követően a bíboros államtitkár megbízta a nunciust, derítse ki, vajon Kopácsy aláírta-s 208 =-