Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 3-4. szám - Műhely - Bárány Zsófia: A lelkiismereti és vallásszabadság kérdése a Veszprém vármegyei nyomtatványokban (1817-1841)

-s MŰHELY sActa Papensia хул (2017) 3-4. szám

személy egyházmegyei jelentőségére utal a szemináriumban betöltött vezetői szerepük is. A rektor mellett működő teológiai igazgatóként Kopácsy 1806- 1816, Horváth pedig 1816-1832 között állt a papnevelő intézet élén.30 Az 1821. évi egyházmegyei zsinaton — valószínűleg Horváthnak köszönhetően — a polgári tolerancia alapján már a katolikus-protestáns unió gondolata: „in patria [...] ad unionem (charitatem)”is felmerült, amely az egy évvel későbbi pozsonyi nemzeti zsinat tervezetében is előkerült, bár a tanácskozási pontok véglegesítésekor Martin Lorenz apát és államtanácsos ellenkezése miatt eltekintettek a témától.31 Szerepet játszhatott ebben a döntésben a vallásügyi referens véleménye, miszerint a „vallási tolerancia [...] vitathatatlanul indifferentismusra, ez pedig tovább deismusra vezetne.”32

A béke szükségességéből a közösségi (nemzeti) érdekeken túlmenően idővel az egyén védelméből (lelkiismereti szabadságból) építkező felekezeti közeledésre is egyre nagyobb igény mutatkozott. Itt a reuniót elvető, de az uniót szorgalmazó protestáns oldal kapott jelentős szerepet. A kanti tanokból merítve a már említett Pap István nemesvámosi lelkész 1823-ban névtelenül jelentette meg Veszprémben a Vallási Egyesülés Ideájáról című művét.33 34 * A lelkiismeret szabadságából származó egyenlő felek tudományos párbeszédét irányozta elő. Egy bizottság felállítását javasolta ugyanis, amelynek „megvilágosodott” és „tudós” tagjai az előzetesen beérkező, az akadályokat és a megoldási javaslatokat is tartalmazó tervezeteket összegezzék, majd alakítsanak ki egy előterjesztést a tárgykörben összehívandó zsinat számára. Az előkészített anyagok vizsgálata során az összkeresztényi szinódus ugyancsak „tudós” küldöttei azonban ne az (erőszakos) áttérítést, hanem:

„elfeletkezvén kiki a maga confessiojáról s tsak az Igazság és a Közjónak szeretete legyen a vallása.

„így a térítők is [...] lelkiismeretet illető dologban, kitkit a maga szabadságára hagynak [...] ugyan nem felforgatósi (!) a köztársaság tsendességének és boldogságának. [...] az Uniónak tekintetéből, azt kellene inkább megmutatnunk, hogy nem olly nagy közöttünk a külömbség, melly térítést érdemlene. '5s

30 HERMANN 1947. 72.1808-tól 1810-ig Horváth János volt a szeminárium rektora.

31 HERMANN 1947.192.; FEJÉRDY 2017. 8.

32 BALÁZS 1935.15.

33 BALÁZS 1935. 31.; ÁCS 1994. 421.

34 [PAP] 1823. 44-4533 [PAP] 1823.15.

204 s-