Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 3-4. szám - Műhely - Pátkai Ádám Sándor: Református templomépítés a Dunántúlon 1781 előtt

s MŰHELY SActa Papensia XVII (2017) 3-4. szám

ebben az időszakban épültek és amelyeknél megjelent a festett kazettás díszítés.57 E kazetták esetében véleményem szerint nem csak a „virágos reneszánsz” jelenlétéről kell beszélnünk, hanem önmagában a díszítő elem általános meglétéről. Sok helyen láthatóak még ma is a XVIII. századi karzatok alján e kazetták (pl. Adorjánháza, Nagyacsád, Nemesszalók, Nyárád, Csögle). A nagy- acsádiról tudjuk, hogy a mai (fehér) színe előtt kékre volt festve. Érdekes párhuzamba hozni például a szentgyörgyvölgyi kazettákkal. Valószínűsíthető, egyszínű vagy ornamentális, néhol esetleg figurális díszítésük, de formai megoldásuk miatt egyértelműsíthető, hogy ugyanarról a gondolati háttérről van szó minden esetben. Ma már ugyan nem léteznek, de a legközelebbi párhuzamokat a szomszédos falvakban megtaláljuk. Mezőlakról ismertek a mennyezett táblái.58 Nyárádon pedig tudjuk, hogy ugyanazt a mestert fogadták fel, hogy a mezőlaki templomhoz hasonlóan készítse el a nyárádi templom asztalosmunkáit. A mester a szintén tapolcaiéi Johannides József.59 A nyárádi templomnak ma is kazettás a karzat alja, a mellvédje és azon rendkívül visszafogottan, de festett motívumok láthatóak.

Ugyanezt lehet elmondani a karzatok mellvédjének és a padelők díszítésének módjáról is. Felmerül a kérdés: a gyakorta megfigyelhető formai átalakítás vajon utalhat-e minőségi változásra? Erre az analógiák alapján azt kell mondanunk, hogy igen. Ugyanis sok templom esetében a kutatások során kiderült, hogy hajdanán festett volt.60 Azonban óvatosan kell bánni az általánosítással: minden esetben meg kellene kutatni a berendezési tárgyakat és csak ezek ismeretében levonni a konklúziókat. Mihályháza esetében a festést nehéz lenne egyértelműen bizonyítani, még kutatással is, ugyanis a XX. században (pontosan nem tudni, mikor) felújításokat végeztek a templomon, ekkor szinte a teljes berendezést glettelték. Nem biztos tehát, hogy egyáltalán az eredeti faanyagok láthatóak a templomban, lehetséges, hogy jó részüket már kicserélték. A néhány, biztosan régebbi, minden valószínűleg eredeti darab karzati pad alapján úgy tűnik, hogy a formán nem változtattak. A forma és díszítés kérdésének legszebb példája a mózesszék, melynek pontos párhuzama található meg a

57 Példának okáért ilyen Csenger, vagy Tákos temploma. Vő. LÓRINCZ 2000. 2000. 53. Ilyen volt Szennán is. Vö. ZENTAI 20П. 45. A Mihályházával szomszédos Mezőlak református temploma is kazettás volt egykor.

5« FITZ 1968.

59 NOVÁK 2003. 55-56.

60 ZENTAI 2014.- 191 =-